Kiadó:
Nightmare Records

Honlapok:
www.anubisgate.com
facebook.com/AnubisGate‎

Nálunk eléggé ritka jelenség, hogy egy zenekar pályáját kihagyások nélkül 2007 óta figyelemmel kísérjük és recenziókkal dokumentáljuk. Mégis ez a helyzet a dán Anubis Gate-tel, akiknek még egy tavalyi EP-jéről is született kritikánk. Aki ismer (vagy esetleg azzal fakírkodik, hogy követi írásaimat), tudja, hogy elszánt rajongója vagyok a progresszív metálnak (főleg ha skandináv!), de az Anubis Gate nálam valahogy soha nem tudta magát a középmezőnyből kivakarni. Először egyértelműen a túlságosan szintetikus hangzás zavart, most azonban, hogy ilyen tekintetben sikerült végre előrelépniük, kénytelen vagyok beismerni, hogy a dallamviláguk is zavar kicsit.

Mindezt jó előre tisztázva mégis azt kell mondjam - fölülemelkedve saját ízlésbeli korlátaimon -, hogy ezek a dánok teljesen egyéni színfoltját képezik a manapság már nem túl innovatív műfajnak. Ráadásul még akkor is föl tudtak állni, és megrázva magukat, újult erővel bevetni magukat, amikor elvesztették Jacob Hansen személyében a frontemberüket, dalszerzőjüket és hangmérnöküket. Ezt követte még két eredeti tag kilépése, akik helyére Michael Bodin (Third Eye) gitáros és Morten Gade Sørensen (Pyramaze, Wuthering Heights) dobos érkezett. Meg kell adni, igazi harcosok ezek a vikingek...

Hiába a cím, a "Horizons" nem nyitott a banda életében új látóhatárokat, hiszen a zenei megközelítés lényegében ugyanaz, mint eddig. Mindössze annyi változásról számolhatok be, hogy a hangzás most végre természetesebb, sőt talán egy kicsit még dölyfösebb is. Lehet, hogy rádióslágereket nem tudnak (vagy inkább nem akarnak) írni, de a hangulatteremtéshez nagyon értenek. A lemez jólesően egyenletes színvonalú, és nekem úgy tűnik, hogy az "Andromeda Unchained" (2007) óta alighanem a legjobb korongjuk - erre ugyan nem tenném rá a nyakamat, de az egészen biztos, hogy a legérettebb munkájuk. Régen jött be annyira Anubis Gate nóta, mint itt pl. a 14 perces, szövevényes "A Dream Within A Dream". Most se lettem igazán rajongó, de - amennyire ez emberileg egyáltalán lehetséges - az objektivitás mércéjéhez igazodva mondom: meg kell őket süvegeljem, megérdemlik.

Tartuffe