Kiadó:
Frontiers

Honlapok:
www.harryhess.net
facebook.com/harry.hess3

A First Signal valójában a Frontiers Records AOR dömpingjének egy újabb tucatterméke, amely mögött a kanadai dallamrock kiválóság, a Harem Scarem énekese, Harry Hess áll. A történet nem új keletű, hiszen ezen a néven 2010-ben már jelent meg egy korong ugyancsak Perugino kiadójának kezelésében. Nem egészen értem, hogy a nápolyi istállónak miért jó ugyanazt a muzsikust, lényegében ugyanazt a terméket különböző címkékkel ellátva párhuzamosan futtatni. Szerintem jobban tennék, ha nem apróznák el a dolgokat és a Harem Scarem mögé állnának be teljes mellszélességgel, és/vagy Hesst saját néven futtatnák föl, ahogy erre már születtek is kísérletek 2003-ban (Just Another Day) és 2012-ben (Living In Yesterday).

A First Signal tehát szinte semmiben sem különbözik attól a zenétől, amit Harem Scarem néven, vagy Hess szólókarrierjének részeként ismerhettünk meg. Illetve mégis: pl. mások a zenészek, a káprázatos Pete Lesperance (Harem Scarem) helyett itt most egy bizonyos Michael Palace penget, a dobokat és billentyűket pedig Daniel Flores (Mind's Eye, Fatal Force) kezelte. Két dalban (She is Getting Away, Love Gets Through) a gitárszólókat Francesco Marras (Screaming Shadows) játszotta föl.

A lemezt hallgatva megbizonyosodtam arról, amit (főleg a Harem Scarem munkássága alapján) már régóta sejtettem, Hessnek kivételes dallamérzéke van és harmonizált refrénjei szinte páratlanok. Ennek ellenére az én ízlésemtől továbbra is idegen marad az a túlságosan lírai, belassulásra hajlamos stílus, amit képvisel. Egyértelműen azok a dalok tetszenek legjobban, amelyekbe sikerült némi dögöt, gyorsabb tempót csempészni (Love Gets Through, Minute Of Your Time, Pedestal, One Step Over The Line). Azt hiszem, maradok a Harem Scaremnél, főleg, mivel ott pótolhatatlan pluszt jelent Pete Lesperance ízes, hol Van Halenes, hol Vito Brattás játéka.

Tartuffe