Kiadó:
AOR Heaven

Honlapok:
www.outloud-rock.com
myspace.com/outloudtheband

Sokszor úgy tűnik, hogy Görögország a Nemzetközi Valutaalappal való megalázó egyezkedés helyett jobban tenné, ha újra bevezetné a saját nemzeti valutát. A 100 drachmásra pl. nyugodtan rátehetnék Bob Katsionis (Firewind, Outloud) képmását, ez már önmagában is biztosítaná a fizetőeszköz értékálló mivoltát. Persze tudom, hogy ez közgazdasági szempontból égbekiáltó ostobaság, de legalább frappáns kezdés.

A Firewind billentyűs-gitárosa sohasem rejtette véka alá, hogy lelkesedik a '80-as évek hard rock zenéiért. Szólólemezein is szerepeltek ilyen hangulatban fogant, hasonló hangzásképpel rögzített szerzemények, de ezirányú hajlamainak kiélésére saját bandát is alapított gitár tanítványával, Tony Kash-sel és a tehetséges, Amerikából importált énekessel, Chandler Mogellel (Talon). A 2009-es bemutatkozás után tavaly jelentették meg "Love Catastrophe" című lemezüket. Karácsony környékén digitálisan letölthetővé tettek egy "The Last Days Of December" című, ünepi hangulatú dalt, most pedig előálltak egy hat nótás EP-vel. Úgy látszik szeretik addig ütni a vasat, míg meleg.

A "More Catastrophe" első három száma teljesen új szerzemény, de nem világos előttem, hogy az előző lemezről lemaradt nótákkal van dolgunk vagy azóta komponált darabokkal. A végeredményt tekintve ez mindegy is, jóllehet a kellőképp húzós dalok, különösen a kétlábgépes "Mr. Long Gone" jól jöttek volna a tavalyi album végére, hogy a szükséges vérbőséget fenntartva, a végére azért mégse legyen belőle szerelmi katasztrófa (azt a poént Garaelnek ajánlom!). A már említett karácsonyi balladát, a "The Last Days Of December"-t érték bizonyos kritikák nyálassága miatt, de én ezt frivol beszólásnak tartom, mert aki zúzós, rideg karácsonyi dalt várt, az vagy érzelmileg katatón vagy gyűlöli a karácsonyt. Az utóbbi kategóriát hadd ne minősítsem.

Az EP végére jutott két akusztikus földolgozás, egy "flamenco" stílusban fogant újjraértelmezése a tavalyi "Falling Rain"-nek, illetve az első lemez kiváló slágerének, a "We Run"-nak zongorás változata. Általában fázni szoktam ezektől az akusztikus földolgozásoktól, de most történetesen mindkettő jól sikerült, különösen a "We Run", amelynek fejrázós, léggitározós eredetijéről nehezen tudtam elképzelni, hogy akár első osztályú ballada is lehet belőle. És lőn.

A kedves kis ajándék egyelőre az AOR Heaven honlapjáról letölthető digitálisan, de hamarosan lemezen is megjelenik. A dallamos hard rock és sleaze rajongóknak ajánlott, ha nem is kötelező anyag.

Tartuffe