"Dolgozni kell kitartóan, más út nincs" - Interjú Lovrek Krisztiánnal
Spontán, de rapid gitáros sorozatunk következő kiszemeltje a Lovreck zenekar névadója, a hazai rockgitárosok egyik legtehetségesebbje, Lovrek Krisztián volt. Krisztián a tőle megszokott maximalizmussal és profi módon kezelte megkeresésünket, így az interjú pikk-pakk megvolt, lám-lám máris olvashatjátok.
Szia Krisztián! A közösségi oldalon csepegtetett információk szerint készül az új Lovreck lemez. Mi az, amit előzetesen tudni lehet az anyagról?
Lassan, de biztosan halad a munka. Jelenet pillanat úgy fest, hogy 9 dal lesz a lemezen, amelyek között nem egy 10 perc közeli, vagy a feletti tétel is akad. Marad a kemény vonal, de sokkal több színt fog felvonultatni, mint a bemutatkozó anyag. A 200 bpm-es thrash nótától kezdve, a hét húros gitárok használatán át a közel 15 perces, komplex, progresszív sújtásig bezárólag sok minden megtalálható lesz, ami korábban nem volt még hallható tőlünk.
A zenei infókon túl az is érdekel, hogy esetleg megkapjuk-e újra Hammer World mellékletként?
Ez a terv, igen.
Elégedett voltál-e az első lemez fogadtatásával, a visszajelzésekkel?
Teljesen. Nem gondoltuk volna, hogy a kvázi semmiből ekkorát "szólhat" az anyag. A megjelent kritikák mind pozitívak voltak, végül a legjobb debüt album kategóriában jelölést kaptunk a Hang-Súly-on, és pár szakíró összesítőjében is belefértünk az év legjobb lemezei közé. Az pedig külön öröm volt, hogy a számunkra legfontosabb hazai zenészek rendkívüli módon méltatták a lemezt. Mai napig megtisztelve érezzük magunkat emiatt!
A bemutatkozó anyag kapcsán volt egy interjú veled a Shock! Magazinban, ami egészen elképesztő hozzászólásszámot eredményezett. Ez reklámnak egyrészről kimondottan jó, bár azt azért nem mondhatjuk, hogy a hozzászólók egy emberként a lemezt éltették...
Az legkevésbé sem a lemeznek, sokkal inkább nekem és néhány félreértelmezett kijelentésemnek szólt! :)) Többségük nem is hallotta az anyagot, ebben biztos vagyok. De hát sajnos ilyenek a 'nolifer' funkcionális analfabéták - amely betegség a népesség egyharmadát érinti - egyszerűen nem tudják értelmezni, amit olvasnak... Szegények...
Hivatalos Music Man és még számos más hangszercég (Elixir húrok, Line6 Relay wireless) endorsere vagy. Ez pontosan mit is jelent? Ingyen kapod a minőségi hangszereket?
Jó is lenne! (nevet) A valóságban azonban természetesen senkinek nem osztogatnak 3000 eurós hangszereket ingyen. Kisebb tételnél alkalmasint lehet más a helyzet: mondjuk az Elixir Stringsnél nagyon kedvesek, mert minden évben kapok tőlük egy doboz (12 szett) húrt, ami tekintve az Elixirek igen magas élettartamát, bőven elég is. Az endorsement azonban a legtöbb cégnél annyit tesz, hogy szemmel jól látható mértékű kedvezménnyel lehet hangszert vásárolni, illetve státusztól függően akár kérhetőek olyan custom opciók, amelyek mások számára nem elérhetők. Épp a napokban érkezett meg az első ilyen speciális custom Music Man JP7 gitárom, amit a cég kimondottan nekem készített, az általam kért specifikációk alapján.
Az elmúlt néhány hónapban teljesen újfajta cover videó sorozatba kezdtél, ahol magad játszol minden hangszeren. Ez hogy jött?
Többször leírtad, hogy a 2000 után megalakult zenekarok közül egyedül az Alter Bridge az, amelyik végig izgalmas tudott maradni. Ezek szerint válságban van a rock/metal színtér? Ha igen, miben látod ennek okait?
Válságról azért nem beszélnék, egyszerűen csak arról van szó, hogy maximalista emberként kevés zenekarért tudok igazán lelkesedni, mert a többségük egyszerűen nem üti meg azt a szintet, amit én elvárok. Az "új" kedvenceim is többnyire régóta alkotnak, csak korábban elkerültek valamiért. Pl. ilyen a Winger, amit pár éve fedeztem fel magamnak, és azóta imádom. Az Alter Bridge sem amiatt jó, mert olyan nagyon izgalmas lenne, inkább azt mondanám, hogy számomra ők az egyetlen zenekar, akiknél az összes lemezükön egyforma magas színvonalat találni mind a dalok minőségét, mind pedig a megszólalást illetően. Nem tudnak hibázni, így mindig nagy öröm hallgatni az új albumaikat, ami a legtöbb zenekarról egyszerűen nem mondható el. Mark Tremonti Kip Winger mellett szerintem a világ legjobb "sláger-gyáros" rock dalszerzője.
Nincsenek nagy tanulságok, mert mindent tudtam előre. Egy lemezzel nem lehet megváltani a világot, a legtöbb zenekarnak, ha szerencséje van és eljut odáig, a harmadik lemeze táján kezd beindulni a karrierje, úgyhogy dolgozni kell kitartóan, más út nincs.
Túrisas