Lehet meglepőt írni? Nem tudom, hogy lehet-e. Vagy van esetleg értelme szakérteni, tudálékosnak tűnni és olyanokat beleokoskodni a világba, hogy pl. a "Rock The Blues Away" mintha a felfoghatatlanul értékes életmű egészen korai szakaszával mutatna párhuzamot? Bizonyára lehet, de értelmét nem látom. Az AC/DC egy olyan ősalap, ami megkerülhetetlen és amire megannyi felépítmény került. Ami rock, abban valahol ott vannak a Young testvérek. Most nehéz szívvel, de tudomásul kell venni, noha az ősalapokat lefektették, azok már örökre ottmaradnak, de a lefektetők nem élnek örökké. Malcolm, legyen emberhez méltó és viselhető családod körében, ami még megadatik, köszönjük a dalokat!

A "Rock Or Bust" egy nagyon bikán megszólaló, kissé a vártnál talán rövidebb, de ízig-vérig AC/DC lemez, amely méltó az életműhöz. Az összes többi szócséplés. Ennyit érdemes elmondani róla és rögtön mindenki tudja, hogy a baljós körülmények ellenére a leopárd nem vesztette el a foltjait. Nem képes ugyanis rá.

Az AC/DC ugyan kizárólag az idő múlásának köszönhetően már túljutott pályája zenitjén, de nagyon úgy tűnik, hogy amíg a hangszereiket képesek kézbe venni és megszólaltatni, addig mi azt fogjuk kapni, amire a név kötelezi őket. Ezért pedig hála és köszönet! Tudom, fognak a lemezről ennél hosszabban is írni, meg nyilván Tartuffe is elejt egy pikírt megjegyzést, hogy ebben a formában talán még sem kellett volna elvállalni a recenziót, de azt is tudom, hogy a háromszor ilyen hosszú értekezések tartalma is annyiban foglalható majd össze, amit én leírtam. Esetleg lásd még fentebb a (nem)létező visszautalásokról szóló vagy ahhoz hasonló süketeléseket.

Túrisas