H.e.a.t: Into The Great Unknown (2017)
Kiadó:
earMUSIC
Honlapok:
www.heatsweden.com
facebook.com/heatsweden
Talán nem indokolatlan fölvetni, hogy a svéd H.e.a.t-tel szemben elfogult vagyok, mégpedig pozitív irányban. A 2009-es Swedish Idol nyertesével, Erik Grönwallal a zenekar is nyert, méghozzá egy világszínvonalú frontembert, és rajta keresztül egy hazájukon kívül is jegyzett hírnevet. Ezt leginkább a legutóbbi albumukkal, a "Tearing Down The Walls"-szal alapozták meg – legalábbis nálam, aki lelkesedésemben a 2014-es toplistám dobogójára is fölültettem őket. A pozitív értelemben vett elfogultságom sem fog azonban megakadályozni abban, hogy előre és sommásan kijelentsem: a nagy ismeretlenbe való ugrás bizony nem sikerült jól a bandának. Vagy rossz irányba ugrottak, vagy túl nagy volt a szakadék, amit át akartak "hidalni". Tessék választani!
A kötelező, "még mindig szeretjük egymást"-típusú sajtónyilatkozatok mögé nem látunk, így nem tudhatjuk biztosan miért lépett ki az együttesből az alapító gitáros, Eric Rivers. (Helyét most egy korábbi tag: Dave Dalone tölti be.) Én személyesen nem tartom kizártnak, hogy ennek a változásnak részben az a stílusváltás is oka lehetett, amit ez az új album képvisel. Vagy éppen az ő hatása hiányában fordultak más irányba? Fogalmam sincs. Mindenesetre a '14-es lemezig úgy éreztem, folyamatosan fejlődnek: egyre kevésbé hasonlítanak a nagy példaképekre, egyre kevésbé modorosak, egyre zsigeribb, hard rockosabb a hozzáállás. Ezt a folyamatot akasztja meg, vagy fordítja vissza az "Into The Great Unknown".
Elismerem, hogy bizonyos szempontból merész volt ez a húzás: saját hangot kerestek, de megítélésem szerint rossz irányba indultak el. Mintha Grönwall visszavágyott volna a tehetségkutató versenyek fölszínes, populista légkörébe: ez egy darabos, összefüggéstelen pop lemez, néhány erőtlen, bizonytalan kikacsintással a rock zene felé (Bastard Of Society, Eye Of The Storm, Into The Great Unkown). A dalok többsége rockzenét csak nyomokban tartalmaz, kb. mint mogyorót az olyan élelmiszerek, mint a meggylekvár, vagy a 100%-os almalé.
Ezzel a lemezzel nálam nagyon elrúgták a pöttyöst... Lehet, hogy ilyesmivel lehet bejutni az Eurovíziós Dalfesztiválra, de – hogy a költőt idézzem – sekély e kéj. A korábbi toplistás albumuk miatt adok még nekik egy esélyt, de ezt a produktumot méltatlannak érzem arra, hogy több szót fecséreljek rá. Borítsa a jótékony feledés fátyla!
Tartuffe
