"VISSZA A GYÖKEREINKHEZ" - Interjú a Mamut zenekarral
A magyar heavy metal élet két jeles személyisége, Molics Zsolt énekes és Ángyán Tamás (ex-Sámán, Carpathia Project) gitáros által életrehívott Mamut zenekar, nevéhez méltó módon és súllyal tarolt a minőségi fémzene hazai híveinek körében. A lemezről, illetve a folytatásról Túrisas beszélgetett a főszereplőkkel.
A Mamut inkább Molics/Ángyán projekt, vagy egy hosszú együttműködésre "ítélt" igazi zenekar?
Ángyán: Molics/Àngyán projektnek indult, majd a próbák során valódi zenekarrá érett a Mamut. Ketten kezdtük el a nótákat írni, aztán zenészeket kerestünk a produkcióhoz, akik közben hozzátették saját egyéniségüket a dalokhoz. A következő korong számait már abszolút közösen hozzuk létre. Ebben azért vagyok ennyire biztos, mert nemcsak hogy belekezdtünk, de 4-5 nótát már szinte teljesen megírtunk az új anyaghoz, amely egyelőre a "Jégbefagyva" munkacímet viseli.
Mit kell tudni a többiekről, akik kimondottan jól teljesítenek az anyagon?
Ángyán: Hornyák Balázs ül a doboknál, aki már dolgozott együtt Zsolttal a CHC-ben (Cool Head Clan). Abszolúte megbízható, biztos kezű ütős, aki nem csak dobos, hanem Zenész is nagybetűvel, ami számomra azt jelenti, hogy nem üti szét a dalt, hanem a zenét kíséri, hallja az egész zenekart, ahogy mondani szoktam, egy jó dobos "beleül a zenébe", - na ez Balázs!
Jó öreg barátunk a sok csatát megélt Bonca pengeti a 4 húrt, többek közt a szép emlékű Tirana Rockers tagjaként Bendével (Daczi Zsolt 1969-2007) is együtt muzsikált a '90-es években. Nagyot nem "hibázik" az ember, ha vele "üti" a Rock-ot. Körösi Zsolt a billentyűs hangszereknél pedig kiváló zenei képzettséggel és tehetséggel rendelkező zenész, ami nagymértékben emeli a banda színvonalát. Régi barátság köti egyébként Boncához, Szegeden együtt alapítottak anno a Sharon zenekart.
Tamás, Te mit is csináltál pontosan Németországban, illetve az elmúlt években követted-e azért a rockéletet a szemed sarkából?
Ángyán: Én Németországban élek, idestova már 15 éve. Klasszikus zenét játszom egy nagyzenekarban. Nálam gyerekkorom óta paralel működött a két zenei világ, úgymond békésen megfért egymás mellett. Természetesen a Sámán után nem tettem le a gitárt, számos más projektben részt vettem. '99-ben pedig Daczi Zsoltal megalakítottuk a fúziós zenei világra épülő Carpathia Project-et, ahol olyan zenészekkel játszhattam együtt, mint Zsoldos Tamás, vagy Hirlemann Bertalan. Később egy lemez erejéig kirándultam a Psychodelic Rock felé; Timekey néven hoztam létre egy projektet, amiből Németországban egy lemez is született. Érdekesség, hogy bakeliten is megjelent az anyag.
Sok, egyébként zeneileg nagyszerű metal-lemez egészen egyszerűen semmiről nem szól. A Mamut szövegei viszont nagyon is egyirányba mutatnak. Hogyan tudnád megfogalmazni a szövegeitek legfontosabb üzenetét?
Molics: A Mamut szövegvilága visszanyúlik a gyökereinkhez. Sajnos szinte teljesen semmivé tették, meghamisították a magyarság múltját, megtépázták identitásunkat. Mint minden népnek a Földön, a magyarnak is joga van az lenni, aki. Ezért mi dalba foglaljuk csodálatos múltunkat, a mágusok korát, megemlékezünk olyan szakrális, egyedülálló helyekről, mint pl. a Föld szívének mondott és hitt Dobogókő, és sok más, misztikus, a természet erejével kapcsolatban álló hajdani dolgokról. Nem állítom, hogy különbek vagyunk másoknál, de alábbvalók sem. Talán ez a legfontosabb üzenet.
Hogyan születtek a dalok? Ez jött ösztönösen belőletek, vagy tudatosan egy sallangmentes hard rock/heavy metal albumot szándékoltatok készíteni?
Ángyán: A nóták szövegét Zsolti hozta, de nem ritkán már egy zenei gerincet is mellékelt, amit aztán kidolgoztam egy hallgatható szintre, és amivel aztán elkezdtünk továbbdolgozni közösen, kialakítva a dal végleges tempóját, szerkezetét, "feeling"-jét. Tudatosan igyekeztünk visszahozni a nyolcvanas évek elejének hangulatát, amiben mi felnőttünk, és az első zenei impulzusokat szereztük.
Van-e oka annak, hogy éppen most jött el a Mamut ideje?
Ángyán: Oka szerintem nincs, egyszerűen együtt akartunk muzsikálni, játszani valami igazi jó rockzenét, amiben mindannyian kedvünket leljük. Megítélésem szerint ebben a zenei közegben többet adsz magadból, mint az énektechnikai szempontból talán egyszerűbb CHC-ben. Egyetértesz ezzel?
Molics: Nem teljesen. A Cool Head Klan a szívem csücske, az egy szórakoztató rock n roll. A Mamut viszont a hard rock és a metal mezsgyéjén mozog, ezért szükséges, hogy az énektechnikai része a stílusnak megfelelően idomuljon a zenéhez. A Cool Head Klan ösztönösen erőt követel, egyszerűnek tűnik, de mégsem egyszerű ezt a zenét játszani, illetve énekelni. Vastag, dinamikus hangképzést igényel, nem kis energiát kell belerakni. Tehát ugyanúgy belerakok apait-anyait, csak másképpen.
Végezetül meg kell emlékezzünk Bendegúzról is, aki ismereteim szerint személyesen is hozzájárult, hogy ez az anyag ilyen jól sikerült.
Ángyán: Bende egyszerűen hihetetlen jó fej volt, nagyon jó zenész és ember, akivel rendkívül jól lehetett együtt dolgozni. 100%-ig arra munkára tudott koncentrálni, amit éppen el kellet végezni. A kritikai észrevételei, mindig pozitívak, építő jellegűek voltak, ezért aztán minden munkámat megmutattam neki, és kértem, mondja el a véleményét. Nem volt ez másképp a Mamuttal sem, így nyugodtan mondhatom, hogy szinte beépült a produkció minden egyes szövetébe. Arról nem is beszélve, hogy a lemez énekfelvételei nála, a stúdiójában készültek, sõt a Mágus gitárszólója is az Ő Hangját örökíti meg. A keverést is még vele kezdtük el, sajnos befejezni már nem tudtuk együtt…
A közelmúltban néhány barátunkkal stúdióba vonultunk, és elkészült egy dal Bende emlékére, amelyhez klipet is tervezünk. Rajtunk kívül Deák Bill Gyula, Rudán Joe és Gubás Tibor (ének), valamint Nagyfi László és Mohai Tamás (gitárok) vettek részt a produkcióban. A teljes jogot Zsolti édesanyjának ajánljuk fel.
Túrisas
(Az interjú eredetileg a Rockinform 157. számában jelent meg.)
A Mamut inkább Molics/Ángyán projekt, vagy egy hosszú együttműködésre "ítélt" igazi zenekar?
Ángyán: Molics/Àngyán projektnek indult, majd a próbák során valódi zenekarrá érett a Mamut. Ketten kezdtük el a nótákat írni, aztán zenészeket kerestünk a produkcióhoz, akik közben hozzátették saját egyéniségüket a dalokhoz. A következő korong számait már abszolút közösen hozzuk létre. Ebben azért vagyok ennyire biztos, mert nemcsak hogy belekezdtünk, de 4-5 nótát már szinte teljesen megírtunk az új anyaghoz, amely egyelőre a "Jégbefagyva" munkacímet viseli.
Mit kell tudni a többiekről, akik kimondottan jól teljesítenek az anyagon?
Ángyán: Hornyák Balázs ül a doboknál, aki már dolgozott együtt Zsolttal a CHC-ben (Cool Head Clan). Abszolúte megbízható, biztos kezű ütős, aki nem csak dobos, hanem Zenész is nagybetűvel, ami számomra azt jelenti, hogy nem üti szét a dalt, hanem a zenét kíséri, hallja az egész zenekart, ahogy mondani szoktam, egy jó dobos "beleül a zenébe", - na ez Balázs!
Jó öreg barátunk a sok csatát megélt Bonca pengeti a 4 húrt, többek közt a szép emlékű Tirana Rockers tagjaként Bendével (Daczi Zsolt 1969-2007) is együtt muzsikált a '90-es években. Nagyot nem "hibázik" az ember, ha vele "üti" a Rock-ot. Körösi Zsolt a billentyűs hangszereknél pedig kiváló zenei képzettséggel és tehetséggel rendelkező zenész, ami nagymértékben emeli a banda színvonalát. Régi barátság köti egyébként Boncához, Szegeden együtt alapítottak anno a Sharon zenekart.
Tamás, Te mit is csináltál pontosan Németországban, illetve az elmúlt években követted-e azért a rockéletet a szemed sarkából?
Ángyán: Én Németországban élek, idestova már 15 éve. Klasszikus zenét játszom egy nagyzenekarban. Nálam gyerekkorom óta paralel működött a két zenei világ, úgymond békésen megfért egymás mellett. Természetesen a Sámán után nem tettem le a gitárt, számos más projektben részt vettem. '99-ben pedig Daczi Zsoltal megalakítottuk a fúziós zenei világra épülő Carpathia Project-et, ahol olyan zenészekkel játszhattam együtt, mint Zsoldos Tamás, vagy Hirlemann Bertalan. Később egy lemez erejéig kirándultam a Psychodelic Rock felé; Timekey néven hoztam létre egy projektet, amiből Németországban egy lemez is született. Érdekesség, hogy bakeliten is megjelent az anyag.
Sok, egyébként zeneileg nagyszerű metal-lemez egészen egyszerűen semmiről nem szól. A Mamut szövegei viszont nagyon is egyirányba mutatnak. Hogyan tudnád megfogalmazni a szövegeitek legfontosabb üzenetét?
Molics: A Mamut szövegvilága visszanyúlik a gyökereinkhez. Sajnos szinte teljesen semmivé tették, meghamisították a magyarság múltját, megtépázták identitásunkat. Mint minden népnek a Földön, a magyarnak is joga van az lenni, aki. Ezért mi dalba foglaljuk csodálatos múltunkat, a mágusok korát, megemlékezünk olyan szakrális, egyedülálló helyekről, mint pl. a Föld szívének mondott és hitt Dobogókő, és sok más, misztikus, a természet erejével kapcsolatban álló hajdani dolgokról. Nem állítom, hogy különbek vagyunk másoknál, de alábbvalók sem. Talán ez a legfontosabb üzenet.
Hogyan születtek a dalok? Ez jött ösztönösen belőletek, vagy tudatosan egy sallangmentes hard rock/heavy metal albumot szándékoltatok készíteni?
Ángyán: A nóták szövegét Zsolti hozta, de nem ritkán már egy zenei gerincet is mellékelt, amit aztán kidolgoztam egy hallgatható szintre, és amivel aztán elkezdtünk továbbdolgozni közösen, kialakítva a dal végleges tempóját, szerkezetét, "feeling"-jét. Tudatosan igyekeztünk visszahozni a nyolcvanas évek elejének hangulatát, amiben mi felnőttünk, és az első zenei impulzusokat szereztük.
Van-e oka annak, hogy éppen most jött el a Mamut ideje?
Ángyán: Oka szerintem nincs, egyszerűen együtt akartunk muzsikálni, játszani valami igazi jó rockzenét, amiben mindannyian kedvünket leljük. Megítélésem szerint ebben a zenei közegben többet adsz magadból, mint az énektechnikai szempontból talán egyszerűbb CHC-ben. Egyetértesz ezzel?
Molics: Nem teljesen. A Cool Head Klan a szívem csücske, az egy szórakoztató rock n roll. A Mamut viszont a hard rock és a metal mezsgyéjén mozog, ezért szükséges, hogy az énektechnikai része a stílusnak megfelelően idomuljon a zenéhez. A Cool Head Klan ösztönösen erőt követel, egyszerűnek tűnik, de mégsem egyszerű ezt a zenét játszani, illetve énekelni. Vastag, dinamikus hangképzést igényel, nem kis energiát kell belerakni. Tehát ugyanúgy belerakok apait-anyait, csak másképpen.
Végezetül meg kell emlékezzünk Bendegúzról is, aki ismereteim szerint személyesen is hozzájárult, hogy ez az anyag ilyen jól sikerült.
Ángyán: Bende egyszerűen hihetetlen jó fej volt, nagyon jó zenész és ember, akivel rendkívül jól lehetett együtt dolgozni. 100%-ig arra munkára tudott koncentrálni, amit éppen el kellet végezni. A kritikai észrevételei, mindig pozitívak, építő jellegűek voltak, ezért aztán minden munkámat megmutattam neki, és kértem, mondja el a véleményét. Nem volt ez másképp a Mamuttal sem, így nyugodtan mondhatom, hogy szinte beépült a produkció minden egyes szövetébe. Arról nem is beszélve, hogy a lemez énekfelvételei nála, a stúdiójában készültek, sõt a Mágus gitárszólója is az Ő Hangját örökíti meg. A keverést is még vele kezdtük el, sajnos befejezni már nem tudtuk együtt…
A közelmúltban néhány barátunkkal stúdióba vonultunk, és elkészült egy dal Bende emlékére, amelyhez klipet is tervezünk. Rajtunk kívül Deák Bill Gyula, Rudán Joe és Gubás Tibor (ének), valamint Nagyfi László és Mohai Tamás (gitárok) vettek részt a produkcióban. A teljes jogot Zsolti édesanyjának ajánljuk fel.
Túrisas
(Az interjú eredetileg a Rockinform 157. számában jelent meg.)
