Kiadó:
Lion Music

Honlapok:
www.sphereofsouls.com
www.myspace.com/sphereofsouls










Dalok:

01. From the Ashes...
02. Sweet Sorrow
03. Loss
04. Beneath the Surface
05. Empty
06. Until Death Do Us Part
07. Extinct
08. Room 9
09. No Salvation
10. Untruth
11. Lies Inc.
12. Room 6
13. Epilogue

Zenészek:

André Vuurboom – ének, ritmus gitár
Anand Mahangoe – szóló gitár
Rob Cerrone – ritmus gitár
Kees Harrison – bőgő
Joost van den Broek – billentyűk
Ruud van Diepen – dobok

2007. január óta:
Alex Rosenhof – szóló gitár (ex-Pictrure of the Moon)
Milan Ridderhof – dobok (ex-Daisy Vain)

A Sphere of Souls tulajdonképpen a progresszív metál körökben meglehetősen jól csengő nevű Marcel Coenen féle Sun Caged-ből 2004-ben kilépett énekes, André Vuurboom bandája. Jó kis csapatot szervezett maga köré, pl. Joost van den Broek billentyűst (ugyancsak a Sun Caged-ből), valamint a Magyarországon méltatlanul kevéssé ismert Anand Mahangoe gitár-varázslót, aki első, "A Man’s Mind" című kiváló  instrumentális lemezét (Póka Egon és Tobola Csaba közreműködésével) Törökbálinton vette föl. Őszinte bánatomra Anand vajmi kevéssé járul hozzá a Sphere Of Souls dalaihoz, hiszen gitárszólók csak elvétve találhatók bennük.

De vajon milyen zene is ez a Sphere of Souls? Legegyszerűbben úgy jellemezhetném, mint a holland Fates Warning-ot.  Hangulatában, dallamaiban, építkezésében a hasonlóság olykor kísérteties (ha nem egyenesen kínos). Még ha a csapat nem is vizsgázik önállóságból ötösre, azt meg kell mondani, hogy a dalok többsége kiválóan sikerült, és André Vuurboom tiszta, kellemes fekvésű hangja nagyon gyorsan belopta magát a szívembe, csakúgy, mint a szép, szomorkás dallamvilág. Erre a srácra érdemes odafigyelni; remélem, nem tűnik el a mostoha PH-értékű, lelketlen zeneipar süllyesztőjében.

A lemez címadó száma, a "From The Ashes…" arabos, keleties hangulatával igazi remekmű, de hasonlóan kellemes élményt nyújt a "Sweet Sorrow", az "Empty",  vagy a "No Salvation". Az utóbbiban abba is rövid betekintést nyerünk, hogy milyen nagyszerű dolgok születhettek volna, ha Anand Mahangoe lényegesen nagyobb részt vállal a produkcióban. No, de talán az általam ismeretlen új szólógitáros, Alex Rosendorf meghozza majd a kívánatos változásokat. A "Room 9" és a "Room 6" című dalok pedig akár Jim Matheos "tollából" is származhatnának (bár ez tulajdonképpen a dalok nagy részéről elmondható). Bizonnyal nem tévedek nagyot, ha Fates Warning rajongóknak fönntartások nélkül ajánlom az anyagot!

Tartuffe