Pain Of Salvation: Ending Themes DVD (2009)

Kiadó:
InsideOut Music

Honlapok:
www.painofsalvation.com
myspace.com/painofsalvation

Egy ideje már ülök ezen. A Pain Of Salvation olyan jelenség, amelyet nemcsak nehéz megragadni, de részemről legalább olyan nehéz közel két órán át folyamatosan hallgatni is. Nem azért mert rossz, hanem mert rendkívül komplex, feszült figyelmet igénylő zene. Így csak apránként, nagyjából 20-25 perces adagokban fogyasztottam. Úgy látszik, nem csupán én molyoltam el ezzel az anyaggal, de maga Daniel Gildenlöw mester is, hiszen a koncertet 2007-ben vették föl, de a DVD csak 2009-ben került forgalomba. A két DVD közül az első azt a 2005-ös turnén készült 80 perces dokumentumfilmet tartalmazza, amellyel Daniel tulajdonképpen testvérétől, a bőgőt kezelő Kristoffer-től, valamint vele együtt a Pain of Salvation első nagy korszakától kívánt elköszönni. A második lemezen látható-hallható az a koncert, amely élménybeszámolóm tárgyát képezi.

Sajnos azzal kell kezdjem, hogy a minimál színpadkép és a gyér megvilágítás kifejezetten hervasztó, olyan, mintha egy garázsbanda rögzítette volna koncertjét valamely vidéki kultúrházban. Utómunkálatok nyilvánvalóan nem voltak, a TV előtt ülő néző pont azt kapja, mint a koncert holland közönsége. Megannyiszor gerjedések, besípolások "tarkítják" a hangzást, és sajnos a kamerakezelés is sokszor bizonytalan, kapkodó. Voltak, akik a 2005-ös "Be" DVD-t túl fellengzősnek, túl színpadiasnak találták. Nos, ezek a fanyalgók most megkapták, amit akartak. Mindazonáltal tartok tőle, hogy erre a nyers puritanizmusra ők sem számítottak.

Nem kétséges, hogy Daniel Gildenlöw kivételes tehetségű és ezer arcú zenész. Sokszor az a benyomásom, mintha többen is laknának a torkában. Ez a "skizofrénia" a zenére is rányomja bélyegét: egy kicsit heavy metal, egy kicsit progresszív rock, egy kicsit rockopera, de mintha az utóbbi lenne a domináns. A fanatikus POS rajongók lehet, hogy megköveznek érte, de nekem mindig a "Forgetting Sarah Marshall" (Lepattintva) című film egyik fő motívumaként szolgáló, Drakula szerelmét földolgozó rockopera jut róla eszembe (A Taste For love). Aki látta a filmet, tudja miről beszélek...

Persze, ami az amszterdami Paradiso kultúrházban 2007. március 2-án történt, az véresen komoly. Aki veszi a fáradságot, és végignézi a koncertet, végighallgatja ezt a pszichedelikus, érzelmileg is leterhelő anyagot, nem táplálhat semmi kétséget sem affelől, hogy Gildenlöw az olykor tréfás fölvezető szövegek ellenére a lelkét teszi itt közszemlére (különösen nyilvánvaló ez az "Undertow" szívszaggató előadásában; ez egyébként a DVD egyik nagy katarktikus pillanata).

Talán nem a legsikerültebb koncert DVD (főleg, ami a látványelemeket illeti), de mindenképpen hiánypótló, és a szet-lista, a dalok kiválasztása is nagyon szerencsés. A "Scarsick" pl. bődületesen eltalált kezdés. A rajongóknak mindenképpen alapvetés, sőt bennük a lepusztult színpadkép is (ami bennem csak értetlenséget szül) inkább az este bensőséges, családias hangulatát erősíti meg.

Tartuffe

Címkék: dvd