Kiadó:
Aereostella

Honlapok:
www.sinestesiaband.com
myspace.com/sinestesiaband

A szinesztézia görög eredetű szó, és szó szerint azt jelenti: az érzékek összekapcsolása. A kifejezés többféle szövegkörnyezetben használatos, elsősorban az irodalomban, ahol a metafora és az allegória mellett a képszerű szemléletesség egyik leggyakoribb eszköze. Lényege, hogy különböző érzékterületről vett fogalmakat társítunk egy képben: forró szavak, lágy tekintet, kormos dal, stb.

Nos, a szóban forgó olasz progresszív rock/metál együttes által bennem ébresztett kevésbé emelkedett és költői, de annál valóságosabb szinesztézia alighanem a "fincsi muzsika". Olaszország Friuli (Venezia Giulia) régiójával kapcsolatban eddig csak a jobbnál jobb fehérborok jutottak eszembe, de a "The Day After Flower" meghallgatása óta a zamatos pinot bianco és riesling mellé be fog sorolni a Sinestesia is. 2009 az olasz metál szcéna számára nem bizonyult sem eseménytelen, sem gyenge évnek (a Top 10 első három legjobb lemezébe nálam két talján megjelenés is bekerült: Astra, DGM), így amikor a némi késéssel hozzám eljutott Sinestesia anyagot nekiültem kiértékelni, tudtam, hogy ebből még bármi lehet. Benne van egy 3. vagy 4. vonalas, arctalan Dream Theater kópia, mint ahogy lehet belőle nagy ámulás-bámulás, fülhegyezés is.

A furcsa címmel megáldott "Nap a virág után" album - mint hamar kiderült - igazi csemege a kísérletezés és progresszivitás irányában nyitott metál rajongónak. Egy kicsit rock, egy kicsit metál, egy kicsit Pink Floyd, egy kicsit Dream Theater, egy kicsit Porcupine Tree  egy kicsit U2, s mindez egészen egyéni tálalásban. Nem a szárazra szopott csonton rágódnak, nem mások hangján beszélnek, nem ezerszer hallott paneleket kevergetnek. Igazán üdítő élmény az egész. Riccardo de Vito énekes nem szokványos metál hang, kicsit szokni kell, de Roberto De Micheli gitáros éppen az, amit ezen a szinten, ebben a műfajban el lehet (és kell) várni.

A nyavalya törje ki! Most megint főhet a fejem, hogy a nem túl jó terjesztésű olasz kiadónál megjelent lemezt, hogy tudom majd beszerezni eredetiben, emberarcú árfekvésben. Ötlet?

Tartuffe