Az EGO II tulajdonképpen nem EGO II, hanem EGO I újratöltve. Az új énekes, Kiss Zoli (Age Of Nemesis, Iron Maidnem, stb.) által újra felénekelt első lemez kétnyelvű változatát tette most elérhetővé a metal-veterán Beloberk István vezette csapat. Talán innen a név is; István mindent bevállalt, a szövegekért és zenéért is őt terheli a felelősség. 

Ha annyira jó lenne ez a lemez, mint amekkora zenei rutinnal és tudással bírnak a tagok együtt és külön-külön is, a bőrömből is kiugranék. Ehelyett viszont inkább udvariaskodnom kell, mert nem érzem, hogy a maximumot hozták ki magukból. A zenei alapok ugye már adottak voltak, Kiss Zoli meg köztudottan kiváló énekes, de főleg az angol nyelvű változatoknál tudatosul: ez erős hazai, és nemzetközi mércével mérve is erős "bemutatkozás". Utóbbit illetően viszont csak úgy erős, hogy erős közepes. Hiába, odakint már régóta nem szarral gurigáznak...

Hangszerkezelésben kifogástalan, megszólalásban és a dalszerzésben viszont még akad fejleszthető terület. Power metal-lal kevert klasszikus heavy metal az útirány, ami ellen nem emelhetek szót, nekik ez áll(na) a legjobban. A szövegek is elég jól sikerültek, és igazán a zenére sem tudok rosszat mondani, mert döngetnek böcsülettel végig, emeltszínű hangszeres játékkal, ám, és ez a bajom, igazán kiemelkedő, katartikus pillanatok nélkül.

Ha ezt a dalfüzért nem egy kipróbált, eddig már sok-sok zenei örömet szerző gárda tolja az arcunkba, talán lelkesebb lennék. Így némileg csalódott vagyok, és csak arra tudok gondolni, hogy az Ángyán-Molics páros ugyanebből a kitűnő évjáratból a neve ellenére is könnyedebb Mamuttal egyelőre le tudta taposni Beloberk Pisti Ego-ját. A jövőt illetően viszont bizakodó és optimista vagyok.

Túrisas