Nincs kiforrott stílusa az albumnak, kicsit csapong a zenei stílusok között, éppen a gyökerek felkutatása miatt, de legalább megmutatja, hogy mindegyikben otthon van. Van itt hagyományos értelemben vett hard rock (Demon In Diamonds) Tommy La Verdi (21 Guns) énekével, kicsit progresszióba hajló rockzene (Forever) Michael Eriksen (Circus Maximus) tolmácsolásában, tisztelgés kenyéradó gazdája előtt egy Uriah Heep klasszikussal ("Rain" a "Magician's Birthday" albumról) a csapattárs, a David Byront idéző Eirikur Hauksson hangján és a "Come Alive" nótában még maga Ken Hensley is megjelenik egy kis B3 Hammond aláfestéssel. De a lemez csúcspontja szerintem a második és a harmadik nóta. Meg az instrumentálisok.

 

 

A "Keeping The Flame Alive" mintha a "Rage For Order" lemezről ugrott volna át ide körülnézni. Nemcsak a zene, de a Pagan's Mind énekes, Nils K. Rue hangja is kísértetiesen hozza ezt a hidegrázásos érzést. Geoff Tate és a '80-as évek Queensryche-muzsikájának hangulata árad a dalból. Majd a már Ken Hensley-nél is vendégeskedő Glenn Hughes soulos hangja búg a következő nótában, teljesen más irányt adva az ember gondolatmenetének. A zsenialitást megtöri az egyszámos sztár, Chesney Hawkes (Emlékszik még rá valaki? Ő énekelte a "The One And Only"-t) szerepeltetése a címadó "Reincarnation"-ben, de tekintsük ezt úgy, mint egy reklámblokkot, ami alatt helyet csinálunk a következő üveg sörnek, de a reklám után visszatérve fogad minket egy gyönyörű instrumentális, a "Momentos A Solas", amelyben amúgy Neil Zazásan sírja el a nótát a gitár.

 

Kár, hogy instrumentálisból összesen 3 van az albumon, mert el tudnék hallgatni egy egész lemeznyit is ebből a fajta gitármuzsikából. Két szóval tudnám jellemezni a kiadványt: eklektikus és fantasztikus. Most a januári uborkaszezonban (bár ez inkább csak savanyú uborka szezon, mert a kígyóuborkát aranyárban mérik) jó volt elővenni ezt a 2010-es szösszenetet. Hát ilyen muzsikákat hallgatok én, amikor megcsömörlök az AOR-tól.

 

 

CsiGabiGa