Santa Cruz: Katharsis (2019)

yyyyyyyyyyy.jpg

Kiadó:
M-Theory Audio

Honlapok:
www.santacruz.fi
facebook.com/santacruzband

A finn Santa Cruz meglehetősen furcsa jelenség, egyrészt tök jól belesimul a skandináv neo-sleaze mozgalomba (pl. Reckless Love, Crazy Lixx, Crashdïet, H.e.a.t), másrészt kicsit több benne az "Amerika", illetve nem fél olykor keményebb és modernebb hangzásokkal kísérletezni, mint pl. a sajnos azóta földbe állt Blessed By A Broken Heart, vagy Nikki Sixx "drogterápiás" projektje a Sixx:A.M. Ezen az oldalon utoljára Kotta kolléga írt róluk 2015-ben (a második albumról), a "Katharsis" pedig már a negyedik lemezük, ami a hírek szerint elég nehezen született meg.

Az alapító és fő mozgató Arttu "Archie Cruz" Kuosmanen énekes-gitáros iszonyú nehéz ember lehet. 2018 óta gyakorlatilag az egész eredeti fölállás kifarolt mögüle, majd elfogyasztott két új gitárost és két új dobost, hogy mára egy gyökeresen átalakított háttérbandával reklámozza magát. Az elmúlt kb. másfél év alatt igazi átjáróház volt a Santa Cruz, szinte csoda, hogy össze tudtak hozni egy lemeznyi anyagot, sőt rögzíteni is tudták a dalokat, hogy piacra dobhassa az új (immár harmadik) kiadójuk.

Mielőtt a muzsikáról szólnék, muszáj néhány epés megjegyzést tennem a lemezborítóra. Hát, kérem, én ilyen botrányosan ronda és ostoba grafikusmunkát nagyon régen láttam! Ezt csak valami rossz tréfaként lehet fölfogni; kezdő halálmetálos garázsbandák szokták demóikat ilyen rajzokkal illusztrálni. Ami pedig a zenét illeti, van itt minden, mint a falusi közértben: dubstep-metált idéző szigorkodás (Changing Of Seasons), klasszikus hajmetál (Testify), gitárriffekkel teleaggatott "Katy Perrry" nóta (It Was You), Slash utánérzés (Salvation) és Cyndi Lauper földolgozás (Time After Time)...

Nem állítom, hogy nem jön be néhány dal a 11-ből (kb. öt), de ahhoz ez kevés (főleg ezzel a túlkompresszált sounddal), hogy Arttu/Archie meggyőzzön, úgy általában, és persze konkrétan arról, hogy megérte a zenésztársakat olyan sűrűséggel váltogatni, mint Berki Krisztián az ingeit.

Tartuffe

Címkék: lemezkritika