Honlapok:
www.lostforever.com.br
facebook.com/www.lostforever.com.br

Egy kis programajánló, némi vigasztalás a vesztegzár idejére. A zeneipar Csipkerózsika-álmát alussza, így kénytelenek vagyunk előrukkolni olyan ötletekkel, amelyeket az internet szinte feneketlen mélységéből halászunk ki. Ez az "ötlet" konkrétan Brazíliából, pontosabban Rio de Janeiróból származik, ahol még a '90-es évek legvégén egy Fabbio Nunes nevű gitáros megalapította Lost Forever nevű bandáját. Mára ő maradt az egyedüli alapító tag, de egyébként is ő a csapat fő ötletgazdája és dalszerzője, így a gépezet továbbra is zavartalanul működik. A működés ugyan zavartalan, de nem mondanám túl termékenynek, hiszen kb. 20 éve alatt ez még csak a harmadik teljes értékű albumuk.

Nyilván fölösleges ecsetelnem, hogy brazil bandáról lévén szó, a hangszerkezeléssel kapcsolatban nem lehet kifogásunk, de a dallamérzék tekintetében sem lehet sok okunk a panaszra. A Lost Forever tipikus brazil prog-power formáció, akikre elsősorban (és hallhatóan) olyan zenekarok voltak hatással, mint a Metallica, Megadeth, Dream Theater, SymphonyX, Adagio. Azért ebből a kalapból már elég érdekes dolgokat lehet előrángatni.

Alapvetően két kifogásom van csupán: James Galvão énekes hangjától én nem dobtam hátast, bár meg kell vallanom, hogy ez csak egyéni benyomás, másoknak símán bejöhet, és a stílushoz is jól illeszkedik. A másik a hangzás, de itt meg sietek hozzátenni: nem nagy kiadós bandáról van szó, sőt az album gyakorlatilag magánkiadásban jelent meg. A mellékelt videón meghallgatható "Uncanny Symmetries" talán nem volt a legjobb választás, mert ez a SymphonyX-es zenei alapokra ültetett Metallica utánérzés (és dallamvilág) valójában nem jellemző az egész lemezre. A többi nóta dallamosabb és cizelláltabb, például az albumot indító überdallamos és Fates Warning-ízű "Let It Go", vagy az instrumentális "Balance In Chaos" szerintem jobb ízelítő lett volna. Nem kihagyhatatlan anyag, de a karantén idejére pont jó.

Tartuffe