Bár a Europe-tól csak azok várnak egy újabb aréna-rock lemezt, akik végigaludták az elmúlt 15 évet, azt azért illik tudatosítani még a metalorientált fanokban is, hogy a csapat soha nem volt a "Final Countdown", vagy "Carrie" által vizionált poporientált alakulat – attitűdjük talán egy kissé…
Közel egy éve nem született az "ügyeletes kedvenc" kategóriában bejegyzésünk. Ez nem azért van, mert mostanában nincsenek kedvenceink, hanem mert egyre kevesebb időnk jut zenehallgatásra, a szokásos penzumot is alig-alig tudjuk teljesíteni, nem hogy napokig pörgessük ugyanazt a nótát, és még írjunk…
A Soulspellről oldalunk hasábjain is több szó esett már, a Heleno Vale dobos által levezényelt három operából kettő csuklóból veri – van ilyen, nézz meg egy kínai kung-fu filmet – az Avantasia legutóbbi albumait. Most azonban tényleg nagy fába vágták a fejszéjüket, mert a "We Got The Right" a…
Akárhányszor meghallgatom a Steelheart "Tangled In Reins" című albumát, annyiszor találok magyarázatot arra, miért is dőlt be a kilencvenes évek végén a klasszikus aréna-hard rock: kérem szépen, hogy képzelje magát a helyébe az emberfia egy olyan énekesnek, illetve gitárosnak, akiből jó, ha fél…
Bárcsak a krónikusfáradtság-szindrómában szenvedő Leif Edling munkatempójával ontaná a magyar gazdaság a GDP százalékokat – rögtön megfogalmazódna az egészség antitézise, ahogy lepipálnánk a jóléti államok nagy részét és segélyt nyújtanánk Svájcnak. Mert bizony a Candlemass nem a gyászolásra érett…
Szegény Tartuffe-öt éppen minap utasítottam vissza, mikor felkért, hogy írjak egy szösszenetet az új Megadeth albumról: soha nem voltam thrash fan, így legfeljebb – jogos – pofonokba szaladhatnék bele, ha legyaláznám a kritikailag és kereskedelmileg is sikeres új albumot, mondjuk, mert Mustaine-nek…
Azoknak, akik képesek arra, hogy a Manowar stílusában adjanak elő egy olyan dal-paródiát, ami a Falconer örökbecsű riffjével kezdődik, és amiben nem csak Roy Khan, Michael Kiske, de a metál énekesek felkent árnyékkirálya, Daniel Heiman is megidéződik - méghozzá kedvenc…
Nos, a skizofrén tudattal kettőzött személyiségű királynő birodalmát siratók minden bizonnyal ismerik aktuális írásom szereplőjét, ha viszont nem, akkor ideje felszárítani a könnyeket! Mert mit is kínál a Balance Of Power? Hát egy olyan csodálatos időutazást, ami…
Most már értem Vörös István kirohanását a tavalyi Hang-foglaláson. 2010-ben készített utoljára új albumot. Azóta csak akusztikus átiratokkal és újra felvett dalok válogatásaival szédíti rajongóit. De ez az utolsó új anyag nagyon tetszett. Nemcsak azért, mert egyébként is…
Kelly "Sundown" Carpenter a zenei mazochisták kedvenc énekese – persze lehet, hogy a valódiaké is, de momentán nem vagyok olyan helyzetben, hogy megfelelő mintavétellel kezdjek neki az állítás bizonyításának. Környezetemben ugyanis ilyen személy nem található, kivéve talán az…