Nincs időm rendes lemezkritikát rittyenteni, ezért csak így kutyafuttában ajánlom az amerikai banda „When Darkness Calls" c. idei albumát. Az ultra low budget videók ugyan jelzik, hogy nem túl jó a széljárás az effajta US powernek manapság, de biztos vannak rajtam kívül néhányan,…
Megígértem, hogy ha megírja, megírom. CsiGabiGa megírta, úgyhogy most én jövök. Nem mintha nehezemre esne, mert ezt a lemezt tényleg nagyon szeretem, és tényleg rongyosra hallgattam annak idején. A magyar progresszív rock ege nem olyan zsúfolt, hogy egy ilyen faja album ne ragyogna…
Van az úgy, hogy egy dal úgy kerül be az ügyeletes kedvencek közé, hogy önmagában véve nem a műfaj legfényesebb gyöngyszeme, de talán még csak nem is az együttes legjobban sikerült szerzeménye. A finn thrash hordából lett progresszív metál együttes, a Malpractice nem írt…
Régi megfigyelés, de örökérvényű igazság, vannak zenék, amelyeknek leülepedéséhez idő illetve megfelelő hangulat kell, de az sem árt, ha zavartalan nyugalomban, fülessel hallgatja meg az ember, belekerülve abba a lelki-szellemi "zónába", ahová "a test kívánsága,…
Ez a Ken nem az a Ken. Nem Barbie Kenje, aki azért építette a Dojot, hogy elhálják benne szerelmüket valamiféle keleti rituálé hagyományai szerint. Ez a Ken Ken Kenje. A rockzene nagy mesemondójának, Ken Hensley-nek a gitárosa, Ken Ingwersen, és a Dojo arra szolgál, hogy megvívja…
Mit tehet az ember ilyen (Remember My Name) hanggal? Vagy jelentkezik müezzin-tanulónak valamelyik európai muszlim zeneképzőbe, vagy megkeresi a tehetséges, de pénzhiányban szenvedő metal-opera írókat, hogy egy személyben énekelje fel a tolsztoji szereplőgárdával rendelkező…
Lehet ugyan néha kincsre bukkanni lemezleárazási akciókban, de a tartósan alacsony árú lemezek, ismerjük el, legtöbbször egy-egy adott előadó gyengébb sikerülményeit rejtik. Kelly Simonz nálunk kapható három megjelenéséből azonban folyamatos kiárusítás zajlik mióta…
Ha lehet, ezt most nem indokolnám...tessék kitalálni...Mindenesetre érdekes, hogy ez a dal nem volt fellelhető a YouTube-on, de pótoltam a mulasztást.Túrisas
Nem vagyok nagy rajongója a '80-as évek emblematikus glam metal zenekarainak, főleg nem a Poison-nak, de még a '90-es évek közepén valahol az USÁ-ban, egy Best Buy áruházban belefutottam a Poison "Native Tongue" című CD-jébe kemény 99 centért. Világos, hogy ennyiért nem hagyhattam ott, főleg, hogy -…
A csapat a szimfonikus euro-metal színtér méltatlanul alulértékelt szereplője, pedig ha az önmagában sokszor "gagyiszagú" zenei crossoverek színvonalát vesszük – melyek komolyzeneinek célzott részein egy bukásra álló zeneakadémista is a hasát fogná a…