Honlapok:
www.collibus.com
facebook.com/Collibus

Kedves Olvasók! Megszakítjuk adásunkat egy rövid közlemény erejéig. Most érkezett szerkesztőségünkbe a szomorú hír, hogy sajátos magánéleti fejlemények és munkahelyi elfoglaltságok miatt a Dionysosrising csapat gyakorlatilag minden egyes tagja az elkövetkező néhány hónapban csak félárbócon vitorlázik... Nem kell rosszra gondolni, ez a nem várt "flacciditás" csak arra az anyagi ellenszolgáltatás nélkül, önzetlenül vállalt közszolgálati tevékenységre vonatkozik, amit jelen blog oldalain kifejtünk. Komolyra fordítva a szót, mindnyájunknak megvan a saját családja, munkája, civil és szakmai kötelessége, amivel olykor nehezen lehet összeegyeztetni az igen pénz-, idő- és munkaigényes rockerbloggerséget. Természetesen igyekszünk majd - amennyire erőnkből és lehetőségeinkből telik - az ideszoktatott közönséget megtartani, kíváncsiságukat csillapítani, tájékozódásukat segíteni.

Rögtön itt van egy olyan pályakezdő brit zenekar, akikre tényleg érdemes odafigyelni. Maga Dr. Brian May csillagász professzor, nem mellesleg a legendás Queen utánozhatatlan bárdistája ajánlja nekünk ezeket a fiatalokat, akik tipikus európai prog-power muzsikát játszanak. Az együttes védjegye, hogy Gemma Fox személyében női énekesük van, de nem ám az áriázós, Nightwish-koppincs fajtából, hanem a dögösebb, karcosabb - majdnem azt mondtam, tökösebb - ligából. Hirtelen Veronica Freeman jut eszembe a Benedictumból, vagy még inkább Magali Luyten a Beautiful Sinből. Kagylózni kell rendesen, hogy az emberben tudatosuljon, itt a "gyengébbik" nem egyik képviselője hasít.

Az egész hosszúra sikeredett 14 nótás bemutatkozás másik nagy erénye Stephen Platt gitáros vitathatatlan kompetenciája. Daniel Mucs ritmusgitáros támogatásával Platt nem csak a szinte végig hipnotikusan lüktető, sodró lendületű riffelésben jeleskedik, de szólóban is egészen figyelemreméltó. Kedvencem a leginkább progresszív thrash kategóriába sorolható "Insurrection". Ezt hallgatva azt kell mondjam, a briteket sem kell már félteni többet. A meglehetősen "asszonyos" Gemma lehet, hogy nem szemet gyönyörködtető jelenség, de olyan bika hangja van, hogy még én - aki távolról sem vagyok a női énekesek barátja - sem rúgnám ki a bandámból. És ez bizony nagy szó!

Tartuffe