Emlékszem, amikor majd húsz éve először hallottam a bandáról, a kedvező kritikák ellenére tartózkodóan fogadtam őket, gondolván, ilyen zenekarnévvel képtelenség nem bénának lenni.

A korosztályom (lassan negyven...) jól ismeri azt a ratyi, zafírtűs lemezjátszót, amivel akkoriban tele volt a "villamossági bolt" és jobb, meg pénz híján kénytelenek voltunk feláldozni rajta a féltett bakeliteket. Kicsi is volt, savanyú is, ráadásul még csak nem is a miénk, hanem a KGST partner és baráti Csehszlovákia zúdította a nyakunkba. Erre jön egy amerikai banda és erről nevezi el magát, brrrrrrr! Hogy lennének má' jók? Miért nem lettek akkor inkább "Barkas"?

Persze tévedtem, nemcsak a zenét, még az elnevezést illetően is. Az imperialista Amerika utálatos politikai gőgjében köszönte szépen és nem kérte a lemezjátszót (Pedig Kubán keresztül történelmi lehetőségük lett volna elárasztani a piacot), így ott a feltalálóra, Nikola Tesla-ra, ehhez kapcsolódóan pedig az elektromosságra, feszültségre asszociáltak az emberek. Jobban mondva az a két ezrelék, aki az általános műveltségnek ehhez megfelelő szintjén állt.

A 6 sorlemezt és más finomságokat megjelentető Tesla tulajdonképpen nem tudott hibázni, mind a szakma, mind a közönség evett a tenyerükből, pedig "csak" azt a leginkább Aerosmith világához közel álló, blues alapú, ízes hard rockot nyomták, amit előttük és utánuk is rengetegen.

Talán a rekedt, de egészen karizmatikus, egyéni hanggal rendelkező Jeff Keith énekes, talán a blues alapú rockgitározáson túli világot is ismerő Frank Hannon (hallgassuk csak meg a Modern Day Cowboy oktaóanyagokba kívánkozó riffjét) gitáros, nem utolsósorban a nagyszerű dalok, de legvalószínűbb, hogy mindhárom kellett a sikerhez, bár igazi szupersztárokká soha nem váltak.

A reunió őket is elérte, az eredeti felállás tehát nekivágott egy sikeres amerikai turnénak, sajnos az egykor és vélhetően most is heroinista Tommy Skeoch gitáros már nem tudott felkapaszkodni a turnébuszra. Helyére a David Rude Band-ből a névadó és jó fazonú David került.

A csapat, egy jó hangulatú, feelinges koncertjét rögzítették a kamerák Minnesota-ban. Energikus és színpadképes az egész banda, a hangulatra és filmminőségre nem lehet panasz , bár az is nyilvánvaló, hogy az eltelt éveket láthatóan nem egy életmód magazin vezető tanácsadójaként töltő Jeff Keith hangja sokat veszített fényéből.

Mindezzel együtt jó kis anyagot rakott össze a stáb, arra viszont háklis vagyok, ha a koncert lendületét - ráadásul itt az tényleg van - kb. 3 számonként megszakítja egy rövidke anekdotázás. Ezért nálam halál, a többiért viszont egyértelmű dicséret jár.

Welcome back, Tesla!

Túrisas