Kiadó:
ProgRock Records / SPV

Déli szomszédainknál, a szerbeknél nagyon komoly rock-élet folyik. Ezt személyes ismeretségek és a tapasztalat mondatja velem. Brankovic (inkább a vezetéknevét használom, mert ezt a keresztnevet még leírni is bonyolult, nemhogy kiejteni) az AlogiA nevet viselő többlemezes progresszív metál banda alapító tagja, gitárosa és zenei motorja. Az AlogiA a hazai közönség számára talán azért sem érdektelen, mert a vérmes magyar prog-ígéret, a Dreyelands énekese, Nikola Mijic korábban itt próbálgatta hangszálait.

Brankovic most úgy döntött, hogy saját vállalkozásba kezd, és egy elképesztően népes és neves nemzetközi gárda segítségével "Expedition Delta" néven jelenteti meg új projektjét. A közreműködők annyian vannak, hogy itt csak a legismertebbek fölsorolására vállalkozom: Erik Norlander (Lana Lane), Gery Wehrkamp (Shadow Gallery), Joost van den Broek (After Forever), Alex Argento, Richard Andersson (Majestic, Time Requiem, Space Oddyssey), Nikola Mijic (Dreyelands), Rene Merkelbach (Ayreon, Within Temptation), Santiago Dobles (Aghora), Andrea De Paoli (Labyrinth), Torsten Roerhe (Silent Force), Sabine Edelsbacher (Edenbridge), Vivien Lalu (Shadrane)... és még sokan mások.

A gitáros-szerző most is maga végezte az album fölvételét és keverését saját házi stúdiójában. Ehhez képest a hangzás nem rossz, bár közel sem tökéletes (főleg, ami a dobokat illeti). Ha a dalokat nézzük, azt kell mondjam, a végeredmény egy izgalmas, változatos, élvezetes progresszív anyag lett, amely a keményebb hangvételtől kezdve, a szólókkal jócskán megtűzdelt matekozáson át, a könnyed AOR-os nótákig (pl. "Asunder Hearts", "Move On") sokmindent tartogat a hallgató számára. Mint ilyen, engem leginkább Andy Kuntz (Vanden Plas) "Abydos" nevű projektjére, illetve Vivien Lalu lemezeire emlékeztet.

Mindenképpen külön ki kell emelnem a 4 részből álló "Astral Journey" című opuszt (Self Abstract - Into The Halls Of Eternity - Flight With The Mind - The Awakening); ezt bármelyik elsővonalas progos sztárbanda nyugodtan vállalhatná. Ezen kívül még a "Fading Images" (Alex Argento egy zseni!!!) és a "Reach For The Light" sikerült kiemelkedően.

Egy ilyen lemezt tokkal-vonóval (azaz zenével, dallamokkal, szöveggel) együtt megírni, fölvenni, keverni, producerelni nem akársemmi. Lám, lent a déli végeken akad még olyan, aki Dugovics Titusz kései utódjaként napjainkban is vitézkedik...

Tartuffe