Lou Gramm Band: Lou Gramm Band (2009)

Kiadó:
Sensory (USA)
Frontiers (Európa)

Honlapok:
www.lougramm.com
myspace.com/lougrammofficial

"Cold As Ice", "I Want To Know What Love Is"... Nem kell ahhoz rockernek lenni, hogy e dalcímek hallatán valaki azonnal rávágja: "Ja-ja, ezeket ismerem, jó kis nóták, egy csomószor hallottam őket a rádióban." Lou Gramm, aki egyébként Grammatico néven látta meg a világot Rochester, New York-ban, kisebb-nagyobb szünetekkel 26 éven keresztül szállította a rádióbarát rock slágereket a Foreigner nevű AOR legendában. Európában talán kevesebb műsoridőt (playtime) kaptak (kapnak), de az USÁ-ban a mai napig minden Classic Rock rádióállomás napi műsorának törzsanyagába tartoznak. Több nemzedék nőtt föl fülbemászó dalaikat kagylózva az autórádióban, kocsmai jukebox-okban, érettségi banketteken, (kender)füstös házibulikon...

Gramm már megannyiszor bebizonyította, hogy van élet a Foreigner után is. Több szólólemeze jelent már meg, 1991-ben pedig egy Shadow King nevű formációban készített Vivian Campbell (Def Leppard, Dio) aranykezű gitárossal egy újabb AOR alapvetést (bár erre abban az időben kevesen figyeltek föl). Gramm-et 1996-ban (nem rosszindulatú) agydaganattal műtötték, ami után különösen fölerősödött a New York-i olasz családból örökölt keresztény meggyőződése.

A Lou Gramm Band, ahol más tagok mellett két hozzá hasonlóan tehetséges testvérével Richard-dal (gitár) és Ben-nel (dobok) zenél, teljesen saját vállalkozás, ahol szabad teret kaphatnak erősen vallásos hajlamai. Ennek megfelelően kivétel nélkül minden egyes dal szövege vallásos ihletésű. Ez szerencsére nem megy a zene minőségének kárára, amint azt sokak "megtérésekor" tapasztalhatjuk. Elég, ha az elmebaj egy pillanatnyi rohamától összezavarodva a Magyar ATV "Vidám Vasárnap" című műsorára kapcsolunk, és rögtön beugrik, hogy miről beszélek.

Aki eddig is csipázta a Foreigner-t és Lou Gramm szóló munkáit, nem fog az LGB hallgatása közben sem kiábrándulni a legendás AOR torok képességiből, még akkor sem, ha Gramm hangja azért kopott valamicskét. Gramm nyilván nem 60 évesen fog stílust váltani. A lemez pedig kimondottan modernül szól. Kár, hogy a magyar rádiócsatornák ezt a lemezt figyelemre sem méltatják majd, így a Lou Gramm rajongóknak továbbra is meg kell elégedniük a "Cold As Ice"-szal.

Tartuffe

Címkék: lemezkritika