Paul Shortino nagy öreg a szakmában még akkor is, ha a lemezborítón úgy néz ki, mint akit a 80-as évek végén hibernáltak, most pedig értő kezekben kiolvasztásra került. Az egykor féktelenül és buján tobzódó Los Angeles-i hajmetál-élet emblematikus figurája ő, olyan klasszikus bandákban nyomult, mint a Rough Cutt, illetve Quiet Riot, de egy rakás projektben (Hear 'n Aid) és szekérderéknyi tribute anyagokon is hallható még a kicsit rekedtes, fantasztikus blues-rock hangja Pálnak.

Van tehát gazdag életmű, de nincs ülepen pihenés, nosztalgiázó merengés. A kiadó felkérésére örömmel ugrott neki egy új lemeznek, amelyen társra lelt a Mad Max, Casanova, Silver zenekarokból ismerős (?), újabban Michael Schenker mellett is felbukkanó zenész/producer Michael Voss személyében, aki egyben a gitármunkáért is felel. Michael Voss állítólag világhírű német producer, amit nekem eszem ágában sincs vitatni, biztos tehetséges a pali, de azért talán annak is van oka, hogy a nevére keresés esetén a neten megalázó fölénnyel nyer egy ausztrál rögbijátékos.

A "Chasing My Dream" egy szürkécske iparosmunka lett, amit Shortino elévülhetetlen érdemeire tekintettel én ezúttal Michael Voss nyakába varrok tisztelettel. Ugyanis Paul hangja változatlanul remek, dallamai is jók, az AOR/hard rock szerzemények izgalmasak is lehetnének, ha a gitárrészek kidolgozásában és rögzítésében nem olyan ember működött volna közre, aki szögletes germán-blues felfogásban játszik. Michael "Mirelit" Voss rideg gitártémái rendre lehűtik azt a zenei tónust, amit Shortino hangja igyekszik melegen tartani.

Engem ez kimondottan zavar, de lehet, hogy van ebben azért némi tudálékos szakmázás is, amire viszont sokan magasról tesznek majd a lemezt meghallgatva, mondván; nagyon hülye ez a kritikus, tök jó a gitáros! Legyen igazuk.

Túrisas