Kiadó:
Nightmare Records

Honlap:
facebook.com/Exxiless

A mexikói illetőségű Exxiles nagyon rizikós vállalkozás, méghozzá két okból. Először is egyetlen ember agyának szüleménye és nem valódi koprodukció különböző zenészek között, ami azért általában véve magával hozza a különböző ötletek, hangsúlyok, vélemények hasznos ütköztetését. Itt erről szó sincs, a Rising Of The Architect dobosa, Mauricio Bustamante egy emberként felelős a koncepcióért, zeneszerzésért, szövegekért, stb., mindenki más valójában csak epizódszereplő. Ilyen epizódszereplőből azonban van egy légió. Nem is sorolom itt föl őket: legyen elég annyi, hogy jól ismert énekesek és hangszeresek szerepelnek az albumon olyan együttesekből, mint a SymphonyX, Savatage, Communic, Ayreon, Adagio, Circus Maximus, Lost In Thought, stb. Ez azért elég húzós lista! Nem lehetett könnyű Bustamantének levezényelni a folyamatot. Még jó, hogy ma már az ilyesmit zenei fájlok digitális formában történő küldözgetésével meg lehet oldani. Persze - ahogy arra az első bekezdésben már utaltam - ez amennyire könnyebbség, annyira veszélyforrás is lehet.

A másik rizikó az ilyen projektekkel az, hogy a sztelláris muzsikusgárda önmagában még nem garancia arra, hogy a végeredmény kiemelkedő lesz. A hírességek nevét olvasva a közönségben joggal alakulnak ki magas elvárások, pedig egy közepes dalszerző az egészet könnyen gallyra vághatja. Tartok tőle, hogy itt is ez történt: Bustamente engem sem dobosként, sem zeneszerzőként, sem hangmérnökként nem győzött meg. A dalokban alig lehet kapaszkodókat találni (pedig a törődés érzik rajtuk) és a hangzás (érdekes módon főleg a dobsound) elég tré. A maszterelésnél már a szakmailag egyébként maximálisan elismert Markus Teske (pl. Vanden Plas, Red Circuit, stb.) sem tudott sokat javítani rajta.

Az "Oblivion" egyébként elvileg egy trilógia első része, melynek koncepciója a hűség, barátság, politika, vallás és szerelem tematikájára épül. Csak remélni tudom, hogy a további részek jobban szólnak majd és fogósabb szerzemények kapnak rajtuk helyet. A potenciál éppen megvan, ez érződik egy-két olyan számban, mint pl az "Awakening Pt.1"...

Tartuffe