Kiadó:
Anteo Records

Honlap:
facebook.com/utopiaband

Aki rendszeresen olvassa ezt az oldalt, már megtanulhatta, hogy mindig készen kell állnunk arra, hogy az olasz metál szcéna meglep bennünket egy-egy színvonalas produkcióval. Hadd ne soroljam most föl azokat a talján bandákat, akik nem tartoznak ugyan az ismertebb előadók közé, mégis a stíluson belül nemzetközileg is komoly szinten teljesítenek. Az tutifix, hogy a római Utopia közéjük tartozik.

Korábban sohasem hallottam róluk, jóllehet első lemezükön, a 2010-es "Ice And Knives"-on az általam igen nagyra becsült Marco Sfogli is gitározott vendégzenészként. Egyébként nem szorulnak rá Sfogli segítségére, hiszen az együttes saját gitárosa, Lorenzo Venza kiváló hangszeres tudással fölvértezett muzsikus. Tőle a többiek sem maradnak el, egyedül az énekes, Riccardo Fenaroli hangját találom némileg vékonykának.

Minél többet hallgatom a lemezt, annál jobban emlékeztet a dolog a Pathosrayre, illetve a nagyon kevesek által ismert, de nekem nagyon bejövős Sinestesiára. Éppen ezért mondom, hogy az olaszok a progresszív metálon belül is képesek voltak egy saját, leginkább rájuk jellemző stílust, soundot kialakítani – ez pedig nem kis dolog.

Meglepő módon a 10 számos lemezről egy "popos" lassú nóta, az "I'll Be A Fool" tetszik legjobban. Nem értem, hogy a ma már nemzetközi produkciók körül is gyakran atyáskodó Simone Mularoni (DGM, Empyrios) miért nem karolta még föl az Utopia legénységét. Az ő produceri munkája mellett biztosan többre vinnék, pl. a hangzás tekintetében is.

Tartuffe