Le merném fogadni, hogy rajtam kívül senki nem tudna nevesíteni három olyan japán gitárost, akik az általam oly nagyra tartott instrumentális műfajban utaznak. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy én is belebuktam volna ebbe a felsorolásba, amennyiben nem találkozom ezzel a kiadvánnyal. Itt helyből kapunk kilenc fiatalembert a felkelő nap országából, akik igyekeznek bizonyítani, hogy Ázsia túlsó szegletében is szép számmal képviselik ezt a műfajt. Érdekes a kezdeményezés, bár nem új keletű, hogy az előadók bedobnak 1-1 dalt a közösbe és így hoznak ki egy kiadványt. "Guitarists On Demand", az áhított gitárosok fantázia névvel illették a projektet.

Nagy meglepetésre nem kell számítani, a jelenleg divatosabb stílusokat kapjuk itt is: djent, prog-metál, jazz-rock fúzió. Azt rögtön hozzátenném, hogy a japánoktól megszokott hi-tech minőségben. A képzettség, a megszólalás, mind-mind kifogástalan, az egyediség viszont teljes mértékben hiányzik. Nem mennék bele egy teljes elemzésbe, ha ki kellene emelni gitárosokat a csapatból, akkor Seku Sasaki, ill. Yamato Masaoka lennének azok. Utóbbinak több számát is sikerült előtúrni, kínkeserves meló árán (japán írásjelek…) és nagyon ügyesen hozza a modern-metál alapkövetelményeit, jó riffek, ügyes szólózás és próbál végig dallamos maradni. Seku a "Skyphobia" című tételével került fel a válogatásra, amely egy ízig-vérig djent dal, nagyon jól felépítve, 7húros őrlés, fülbemászó refrén, arányos, kellemes hallgatnivaló. Mindkét fiatalembertől szívesen vennék egy önálló anyagot is. Ha valaki ellenállhatatlan késztetést érez, hogy japán gitárosokkal ismerkedjen, akkor tudom ajánlani a G5 és Vivix néven futó válogatásokat, valamint a G.O.D. első kiadványát is.

Jack Rose