Nos, ... emlékezetes egy év volt, nem elsősorban, de zenei szempontból is, természetesen. Mivel a zene alapjaiban határozza meg a mindennapjaim, így a nem feltétlen és közvetlen zenei tárgyú történésekben is sok a zene. 21 év után intettem búcsút a munkahelyemnek, hogy  egy teljesen más irányba forduljak, valamint kétszer is kijutottam álmaim városába (New York), aminek zenei vonatkozású pillanatairól azért a blogot is több ízben tájékoztattam.

Márpedig New York csordultig van zenével, ami alól nem tudja kivonni magát az ember. Részben ezért, részben más okok miatt, de ebben az évben erősen a swing, blues és southern hard rock felé fordultam. Rengeteg új zenét hallgattam és kutattam fel, tehát (Tartuffe éktelen haragja elöl menekülve) eszemben sincs azt állítani, hogy a régi kedvenceket vettem elő, ezért nem maradt időm az új megjelenéseket figyelni. Beszereztem pl. sok-sok, számomra eddig ismeretlen Gene Krupa, SRV, korai Blackfoot, ZZ Top lemezt, amelyekkel meghitt pillanatokat töltöttem, és hiába fókuszáltam a kurrens metal kiadványokra is, csak ritkán ragadták meg a figyelmem tartósan, de ha igen, akkor azért nagy gyomrost vittek be.

Ezért lett egyértelműen befutó az új Slipknot. Óriási DALOKAT írtak, zseniális az anyag. Hasonló élmény a Myrath, de ez nem volt meglepetés. Kedvenc orientálisaim ezúttal sem hibáztak és süket duma, hogy csupán az arab zenei hatások különlegessége miatt történik mindez. Ők is a remek dalok miatt népszerűek. Harmadik Jimmie Vaughan, akinek helyezése nem független az amerikai kalandtól. SRV testvérét egy New York-i klubban láttuk és mivel nem egy termékeny előadó, új lemezére azonnal lecsaptam (borsos ára volt...). Gitárosként nem annyira kiemelkedő, mint testvére, de azért őt is a jelenleg élő 30 legjelentősebb blues gitárosként tartja nyílván a szakma. Ez a három lemez, ami idei megjelenés és a legtöbbet forgott. Nagyon örültem Szekeres Tomi új instrumentális albumának is, de azért nem felhőtlen az örömöm. Igaz, hogy más gitárosok sikerre vitt dalait is saját felfogásban játssza, amelyek néha jobban is tetszenek, mint az eredeti felvétel, de én több saját dalt akartam hallani ennyi idő után, nem pl. "Still Loving You" feldolgozást... Nagyon jó Walter Trout és Kenny Wayne Shepperd blues anyaga, mint ahogy ünnep mindig egy új Vinnie Moore instru is.

Nekem igazi kikapcsolódást jelentenek a minőségi koncert DVD-k, ilyen szempontból az idén el lettem kényeztetve, a Helloween és Sons Of Apollo is kitett magáért, mindkét anyag észbontóan jó.

Hát kb. ennyi a szöveges rész, itt meg a puszta tények:

1. Slipknot: We Are Not Your Kind

2. Myrath: Shehili

3. Jimmie Vaughan: Baby Please Come Home

4. Walter Trout: Survivor Blues

5. Vinnie Moore: Soul Shifter

6. Kenny Wayne Shepperd: The Traveller

7. Volbeat: Rewind, Replay, Rebound

8. Michael Sweet: Ten

9. Turilli/Lione: Zero Gravity

10. Nagyon sok eddig nem hallott blues, swing, southern rock lemez.

DVD: Helloween, Sons Of Apollo

Koncert: Yngwie Malmsteen (The Iridium, NYC), Jimmie Vaughan (The Iridium, NYC), Scorpions (Papp László Sportaréna)