Kiadó:
Napalm Records/SPV

Honlapok:
www.marktremonti.com
tremonti.bandcamp.com
facebook.com/MarkTremonti

Ki gondolta volna? A Creed, amellyel a grunge-érában annak idején Mark Tremonti nevet szerzett magának, mostanában egyfajta reneszánszát éli. Az ős-trutyisok annak idején fanyalogtak a Creed sikerén, mondván, hogy csak másodvonalas jelenség volt és túl populáris (netán populista), de az eladások nem hazudnak, valójában rengetegen szerették őket. Nem is volt az annyira rossz (példának okáért kivételesen ügyes, jól képzett gitáros játszott benne, aki nem föltétlen érezte ideológiai alapon cikinek a gitárszólókat), de azért ez egyértelműen a rockzene jelenlegi krízisének árulkodó jele.

Abban viszont egyetértünk, hogy ha már Tremonti, akkor elsősorban nem a Creedet kellene ajnározni, hanem sokkal inkább az Alter Bridge-et, vagy még inkább Tremonti saját szólóprojektjét. Ebben a körítésben még a grunge-os dallamok sem irritálnak, olyannyira nem, hogy a "Dust" 2016-ban még a top 15-ös listámra is fölkerült valahogy. Ez az anomália azóta nem ismétlődött meg, pedig a nagyjából 3 évente érkező szólóalbumok legutolsó etapja (Marching In Time, 2021) sem volt rossz.

A 2025-re éppen csak átcsúszott folytatás nekem nagyon bejött; határozottan úgy érzem, hogy Tremonti a keménységben és zenei fölfogásban a "Dust"-hoz kanyarodott vissza. Most is akadnak olyan tételek a lemezen, amelyek nyilvánvalóan a harapósabb vonalat képviselik. A thrash metalhoz közelítő "I'll Take My Chances"-t vagy "Live In Fear"-t a Metallica is simán megirígyelhetné (bárcsak Kirk Hammet is tudna olyan szólókat írni/játszani, mint Tremonti!).

Érdekes, hogy most nem a zúzósabb számok jöttek be nekem leginkább, hanem pl. a lemezindító, elképesztően fölbemászó "The Mother, The Earth And I", a hipnotikusan lüktető "Tomorrow We Will Fail", vagy az epikus lemezzáró "All The Wicked Things". Persze lehet, hogy mindez csak hangulat kérdése. A 12 számos, kb. egy óra hosszú albumon mindenki talál kedvére valót, akármelyik oldalát is kedveli jobban Tremontinak. Ez szerintem a gitáros/énekes jobbik szólólemezei közül való!

Az angolul tudóknak kimondottan ajánlom Rick Beato, nagy hatású zenei youtuber tavaly december 10-én közzétett, több mint egy órás beszélgetését Mark Tremontival. Itt nagyon sok mindenről esik szó, többek között az új lemezről is.

Tartuffe