Kiadó:
AFM Records

Honlapok:
www.circle2circle.net
myspace.com/circleiicircle

Meglepetésemre, szeptember 18-án, szombaton lement az M2-őn – sajnos több mint egy éves késéssel – a tavaly májusi Circle II Circle koncert, amit az A38-as hajón rögzítettek (teljes egészében megnézhető az MTV videótárjában itt). Élvezettel idéztem föl magamban a nagyszerű élményt (Attis cimborám és jómagam többször föltűntünk a képernyőn), bár a kivágások, főleg a Savatage blokk megkurtítása (és Túrisas színpadi balf.szkodásának meg nem örökítése) övön aluli ütésnek számít. Viszont hab a tortán, hogy épp a napokban (pontosan szeptember 10-én) jelent meg az új CIIC albuma, így a királyi TV által fölfrissített koncertélmény megteremtette számomra a megfelelő hangulatot az új megjelenés kiértékelésére.

Természetesen újra elolvastam a korábbi CIIC kritikáinkat (itt és itt), sőt az ugyancsak Zak Stevens nevéhez köthető Machines Of Grace-ről formált véleményemet is (itt), és leginkább az tűnt föl, mennyit kesergünk a Savatage inaktivitása miatt, miközben Zak Stevens köré Paul Michael Stewart basszer/billentyűs és Andy Lee gitáros személyében egy komoly zenei töltéssel rendelkező mag szerveződött, akik lemezről-lemezre érettebb, élvezetesebb muzsikával lepnek meg bennünket. Kíváncsi voltam tehát, hogy a folyamatos fejlődés fönntartható-e hosszútávon, azaz, a "Hatalom következménye" miként viszonyul az előző, eddigi legizmosabb albumhoz.

Mindenképpen örvendetes, hogy – bár a hangzás nem tökéletes – Zak hangját ezúttal nem tolták olyan aránytalanul előre, ezért több hallatszik a hangszerekből; elsősorban a bőgő dörren nagyokat (pl. Out Of Nowhere). A dalok direkt, hagyományos heavy/power fölfogásban fogantak, az átfogó lírikus összefüggések ellenére nincs most metál operás, mesélős hangulat; egymás után érkeznek a dögös riffekkel és mutatós szólókkal megtámogatott, elszántan menetelő témák. A végén kimondottan jól is esik az epikus hangvételű "Blood Of An Angel"; akár több lírát is el tudtam volna viselni.

Összességében elmondható, hogy a CIIC gépezet csúcsra lett járatva. Nem hiszem, hogy ennél több rejlik ebben a formációban, s bár a szerzemények tényleg kezdenek kissé sablonossá válni, még mindig odaver rendesen, ahogy egy Savatage utódzenekartól ez el is várható.

A minimális kameramozgás ellenére a bevezetőben említett TV-s fölvételen egyértelműen látszik, hogy milyen kevesen voltak itthon kíváncsiak a Circle II Circle élőben is kifogástalanul teljesítő zenészeire. Talán ennek tudható be, hogy az új európai turné állomásai közül idén kimaradt Budapest. Ha állapotbeli kötelmeim nem tiltanák, most átkot szórnék a sok tahóra, akik tavaly májusban otthon maradtak. Biztos valami "jó" lövöldözős-csajozós film ment az RTL Klub szennycsatornáján. Sekély e kéj…

Tartuffe