Sigma Project: Reality Field (2015)

y_8.jpg

Honlap:
facebook.com/SigmaProjectOfficial

Nem szeretném, ha úgy érne véget az év, hogy szó sem esik erről a brazil prog-metál lemezről. Egy ideje már a lelkiismeret furdalástól gyötrődve kerülgetem ezt az anyagot, mert ahhoz túl jó, hogy elsikkadjon, de ahhoz meg nem ragadott magával eléggé, hogy prioritást élvezzen más, régóta várt megjelenésekkel szemben. Szóval: progresszív metál és brazil hangszeres kompetencia a szokásos dallamérzékenységgel – röviden így jellemezhetném a Sigma Project bemutatkozását.

A formáció mögött valójában két tehetséges brazil srác áll: Vitor Mancini gitáros és Neemias Teixeira billentyűs, ők is keverték és maszterelték az anyagot, ami természetesen magánkiadásban jelent meg, jóllehet az iTunes "boltból" és a CD Baby oldalról is letölthető (az együttestől pedig fizikai formában  megrendelhető). A magánkiadás szerencsére nem jelent olcsó, aránytalan hangzást, csapnivaló keverést; a produkciós munka fölöttébb igényes (beleértve a nagyzenekari szemplerek kezelését és a borítótervet is).

A "Reality Field" 60 perc tömény és változatos instrumentális progresszív metált tartalmaz, rengeteg ujjgyakorlattal, de megkapó, könnyen emészthető melódiákkal. Mancini játékán abszolút hallatszik, hogy sokat hallgat John Petruccit, meg általában véve a Dream Theater lehet a nagy példaképe. Minél többet hallgatom, annál jobban hasonlít egy másik Petrucci-bűvöletben élő, általam nagyon kedvelt gitáros, Brian Maillard szólóanyagaira, valamint a svájci-olasz virtuóz saját bandájára: a Solid Visionre, akik "Sacrifice" nevű albumukat instrumentális változatban is kiadták.

Azért az igazsághoz hozzá tartozik, hogy bármennyire ügyesek a muzsikusok, egy idő után el-elkalandozik a figyelmem, és bizton tudom, hogy ez egy jó énekessel kiküszöbölhető lenne. Jó énekesből pedig elég sok van Brazíliában, így remélem, hogy a következő anyag már nem csak instrumentális tételeket fog tartalmazni. Igazán kedves dolog, hogy az album az együttes YouTube oldalán teljes egészében meghallgatható.

Tartuffe

Címkék: lemezkritika