A "Brit Heavy Metal Ügyének Szolgálatáért" kitüntetésre – már ha lenne ilyen – bátran lehetne javasolni az ex-Grim Reaper, Onslaught, Lionsheart énekest. Az elmúlt közel 30 évet végigküzdötte a brit metal barikádjain, és ha nem is volt a frontvonalban a…
Bár kétség kívül megfigyelhető egy reménykeltő folyamat a hazai heavy metal zenekarok, sokszor sablonos zenei gondolkodásának lassú változásában, és az igényességre törekvésben, még mindig nem számít mindennapos élménynek, ha egy magyar metal csapat lemeze mind…
Ha Mr. Iommi ügyvédei útján megkeresi a SO főnök Richard Anderssont (Majestic, Time Requiem) és első dühében leperli róla a gatyát, abban semmi meglepő nem lesz. Andersson ugyan eddig sem ment a szomszédba egy kis lopkovicért, ám amit most megengedett magának, az minden határon…
Nem én lettem a földkerekség legnagyobb Sherinian rajongója, amikor a billentyűs Kevin Moore művész úr távozása után, a virtigli dzsigoló fejével "idegen testként" felbukkant a Dream Theater soraiban, pótolni a pótolhatatlant. A Falling… középszerűségéért is…
Csuda vigye el az előítéletes mindenemet! Miért gondolom én azt, hogy az osztrákok úgysem tudnak előrukkolni egy abszolút versenyképes produkcióval, vagy azt, hogy a Georg Neuhauser név mögött nem rejtőzhet egy vérbeli rocktorok. Hamu a fejre, el kell ismerjem, tévedtem, ezúton…
Az 1984-ben alakult kaliforniai Ruffians kapcsán két dolgot mindenképpen meg kell említeni. Az egyik, hogy a csapat kezdeti felállásának énekese a Vicious Rumors-ban híressé lett, majd autóbalesetben tragikusan elhunyt Carl Albert (RIP) volt, a másik, hogy a Desert Of Tears a csapat…
Az ABBA-mániákus Jansson papa gyermekei a méltán világhírű pop-kvartett fiútagjai után a Benny és Björn nevet kapták a keresztségben. Nagyjából ekkor dőlhetett el, hogy a srácok zenei nevelésében domináns szerepe lesz az ABBA-hagyaték ápolásának, azaz a dallamok feltétlen…
Elismerem, némileg szigorú voltam az új Pink Cream 69 lemez kárára, hiszen mindent összevetve egy színvonalas anyagot dorongoltam le a múltkor, hirtelen felindulásból. Mea Culpa, de a főbb meglátásaimat, miszerint az énekdallamokat leszámítva zeneileg nem kápráztattak el, most is…
Az előzetes nyilatkozatok, a lemezcím is azt sugallta, amire az eddig kisegítő szerepkörben dolgozó Uwe Rieitenauer gitáros teljes jogú taggá válásával, illetve a billentyűsök háttérbe szorításával számítani is lehetett. A krémek beszigorodnak. Lehet, az a baj, hogy előzetesen…
A zenekarral először a Shadowland album megjelenése idején (2002) találkoztam, de bármennyire is szerettem volna megkedvelni őket, néhány jobb pillanatot kivéve, nem találtam elég meggyőzőnek a bandát, annak ellenére, hogy érződött; amit csinálnak, abban benne vagyon a spiritusz,…