Kiadó:
InsideOut Music

Honlapok:
www.reingoldmusic.com
myspace.com/reingoldmusic
myspace.com/karmakanicmyspace

Ha a svéd illetőségű "hindu autószerelőkre" (ld. Karmakanic) terelődik a szó, sosem árultam zsákbamacskát: az utóbbi idők egyik legmeghatározóbb zenei élménye volt számomra, amikor a 2004-es "Wheel Of Life" szuper-hiper-mega-túrbó zseniális lemezükkel megismertem őket. A 2008-as sorlemezük már ezen az oldalon is kapott recenziót; azt is halálra dicsértem (itt), jóllehet kevésbé tetszett az előzőnél. Most abban a szerencsés – hogy ne mondjam: istenáldotta – helyzetben vagyok, hogy újra egy etalon értékű Karmakanic albumot értékelhetek ki a "nagy" nyilvánosság előtt.

A zenekar fölállásában annyi változás történt, hogy Csörsz "Mikutyánkkölyke" Zoli helyett Marcus Liliequist, a Flower Kings ütőse dobol – megjegyzem: nem kevesebb kompetenciával. Lalle Larsson billentyűs zseni mellé pedig – nyilván nem ugyanazon okból, amiért az Omega koncerteken Gömörynek kell kisegítenie Benkő Lacit – beugrott egy Nils Erikson nevű arc, aki – ha már itt van – énekel is kicsit. Megint nem azért, mert Göran Edman hangszálai szeretnek el-Kóbor-olni. :)

Zeneileg a személyi változások nem okoztak különösebb fölbolydulást, hiszen a zenei agytröszt, Jonas Reingold (Flower Kings, Agents Of Mercy, Time Requiem, The Tangent) maradt, aki (értsd: páratlan muzsikus, kivételesen tehetséges dalszerző). Ezúttal mintha Krister Jonsson gitárja kicsit karcosabban, rockosabban szólna (na, nem panaszból mondom!), és most különösen fölerősödött a 70-es évek brit progresszív rock bandáinak befolyása. A lemezt indító "1969" konkrétan olyan, mint egy fölturbósított Yes opusz a klasszikus korszakból. Ha valakinek nem jött be az új Yes album, forduljon bizalommal Reingold mesterhez…

Ha pisztolyt szegeznek is a fejemhez (jelenlegi állomáshelyemen nem is annyira elképzelhetetlen a dolog), akkor sem tudnám megmondani, melyik dal a kedvencem. Az "1969", a "There's Nothing Wrong With The World" (ezzel az Aerosmith erősen vitatkozna) és a hátborzongatóan gyönyörű, melankolikus "When Fear Came To Town" indulnának a legjobb eséllyel.

Létezik ugyan egy koncert album, amit a keleti filozófia iránt fogékony autószerelők az Agents Of Mercy-vel közösen jelentettek meg (The Power Of Two, 2010, Reingold Records), de ez csak féllemeznyi anyag, ami nem pótolhatja azt a hátborzongató élményt, amit egy Karmakanic koncert audiovizuális élménye jelent(het). Tartok tőle, hogy sohasem fogom megtudni, pedig a fél karomat odaadnám… Jó, azt nem, de képes lennék komoly anyagi áldozatokra.

Tartuffe

Miért van az, hogy mikor én megyek a Pannóniára, mindig hideg van. Rendezzék bármikor. Hideg van.  És esik is. Ez már évek óta így megy. Na  jó, tegnap otthon hagytam a bőrkabátot, amit aztán este már nagyon bántam. VIP bejárat, de jó nekem :) Mert nem csak megfázni megyek le minden évben, hanem dolgozni is. Parkolás a nagyszínpad mögött, de gyorsan ám, mert éppen érkeznek azok a kisbuszok, amik a Twisted Sister cuccát hozzák. Meg a Twisted Sistert.

A parkolás megvolt, nézzük, mi folyik a nagyszínpadon. Feró és a Beatrice. Előttük kb. 400 ember. Néhány nyakában stílusosan babos kendő. Mindenféle korosztály, különböző alkoholos befolyásoltsági szinttel. De egy közös mindegyikben:  isszák Feró szavait. A több száz ember egyszerre lélegzik, egyszerre tapsol és hullámzik. De nem is vártam mást. Feró örök és hiteles. Nincsenek sztárallűrök, csak áll a színpadon és teszi a dolgát. Én is csak állok és nézem a tomboló tömeget. Szakmai ártalom, hogy másként nézek egy koncertet, mint mások. Talán éppen azért tűnt fel, hogy Magasházy Viktor milyen iszonyat tehetséges gitáros. Miután megkeresem a leesett államat, megfogalmazódik a szó a fejemben: respect... 8 óra munka, Nagyvárosi farkas, Katicabogárka, és többiek. Letudva. Örökzöld. De tényleg.

Lassan továbbállok, mert dolog van. Merre van a metal sátor? Az a metal sátor, amiben ma este többek között a Tirpunk is fellép. Közben elhaladok a Maláta Bár mellett, ahol épp a Mocsok 1 kölyök zenél. Nem állok meg. Nem az én zeném.

Metal sátor megtalálva, zenekar beengedve. Távolban meghallom Pataki Attila hangját. A következő örökzöld a nagyszínpadon. Az vesse rám az első követ, akinek nem volt meghatározó az Edda zenéje a nyolcvanas években. Na, jó, szűkítsük a kört: azokra, akik már éltek akkor. Na, ugye? Az volt.

Kölyköd voltam, Edda blues, ami ma este még bluesosabbra sikerült, mint amennyire kellett volna; Hűtlen és végül a Kör. Na, azt már én is éneklem. A többi kb. 500 emberrel együtt. Az Eddát lehet fikázni, le lehet írni, lehet azt is mondani, hogy Alapi gitárszólói valahogy hosszabbak, mint amennyit a szám valóban elbírna, de mikor ott állsz a tömegben és szól a Kör, Te is énekled. Nincs mese. Egy profi tudja, hogy mennyi ideje van a színpadon. Attila profi. Tudja. Egy kis politika a végére, majd meghajlás. Valamit a végén még a tömeg közé dobál. Messze állok. Nem látom és nem is érem el.

Vissza metal sátorba, ahol már javában a Tirpunk zenél. Nincs sok idejük, mert fél 9-kor mindenki a nagyszínpad felé veszi majd az útján, de a srácok nagyon jók. Ránézésre legalább még 100 ember gondolja ugyanezt. Na, menjünk, nézzük az amerikai zenekart! Ha azt mondom, hogy még most sem hiszem el, hogy láttam őket, elhiszitek?  El. Tudom. A fél kilences kezdéshez képest apró csúszás, de így legalább van ideje mindenkinek a színpad elé érni.

Egyre nagyobb a tömeg. Dobos már a dob mögött, jön a basszeros, a gitárososok, aztán hosszú kabátjában és hozzáillő hosszú hajával Dee is megérkezik. Hatalmas ováció kíséretében természetesen. 35 éve a színpadon. Egyszerűen elképesztő! Az első pár percben próbálok nem sokkot kapni. Nézem a kivetítőt, olyan, mintha tévében nézném. De nem! Hiszen ott vannak a színpadon! Dee pár kedves szóval köszönti a tömeget. Azért biztos, ami biztos, megkérdezi, hogy beszélünk-e angolul :) Aztán belecsapnak az első nótába. 

Hogy van az a feltehetőleg magyar mondás, hogy ha elmúltál 40 és úgy kelsz fel, hogy nem fáj semmid, akkor meghaltál. A fenéket! Itt ez az 56 éves amerikai pasi, aki huszonéveseket megszégyenítő tempóban és kondícióban, no meg lelkesedéssel csinálja a show-t a színpadon! Ja, és még jól is. Lenyűgöző! Azt érzem, hogy nekem/nekünk csinálja. Szórakoztatni akar és sikerül is neki. Átrepülte az óceánt, eljön egy magyarországi fesztivál, számára pöttöm színpadára, és akár meghal azért, hogy szórakoztasson. Más világ. Ez a showbiznisz!

Aranyos momentum, mikor Jay Jay French lefényképezi a tömeget. Az albumba, mondja. Lehidalok. Érezhető, hogy bár tetszik a zene a tömegnek, nem napi szinten hallgatjuk a Twisted Sistert. Ők is érzik. Mi a megoldás?

We're Not Gonna Take It!!!!

Valószínűleg egy átlagos Fradi-MTK örökrangadón nincs ilyen ováció, mint mikor az első taktusokat meghallja a tömeg. Erre várt az a pár ezer ember, ebben a dög hidegben. Dee is érzi, hogy most megfogott minket. Totális ováció! Mindenki otthon érzi magát. Mi is és ők is. Ha másért nem, már ezért megérte. De miket beszélek. Megérte! Minden szempontból. Ott lenni, állni a tömegben, átvenni a ritmust és látni a Twisted Sistert, aki a Wikipédia szerint egy glam metal banda és 1972-ben alakult New Yorkban. Legismertebb slágerük a "We're Not Gonna Take It", amit tegnap este többedmagammal, Magyarországon, Várpalotán, a Pannónia fesztiválon együtt énekelhettem velük.

Boltsek Andrea

Kaptam egy meghívót a Blues Trappers zenekartól. 2011. szeptember 7-én este a Millenaris Fogadóban bemutatják a Street Meeting című 76 perces dokumentumfilmjüket.

Tavaly februárban  készítettem egy interjút a srácokkal, és már akkor sem értettem (bár akkor nem voltam ennyire ráizgulva erre a tribute-témára mint most), hogy a bánatba jut valakinek eszébe Blues Brothers tribute zenekart alapítani.

Nem követtem nyomon utána a zenekar sorsát, de azt a honlapjukon látom, hogy tavaly rendesen belehúztak. Év elején és év végén klubozás, nyáron pedig ment ez a Street Meeting cucc.

Megpróbáltam megguglizni ezt a dolgot, de teljes a hírzárlat. A youtube-n találtam jó néhány videót, interjúkat, koncertfelvételeket, de még most sem értem, hogy VALÓJÁBAN mit is takar ez a Street Meeting dolog. Egy dolgot tehetek csak. Elmegyek szeptember 7-én a Millenáris fogadóba és megnézem ezt a híres-neves dokumentumfilmet.

www.sreetmeeting.hu

Andrea

2011. október 15-én a maglódi Sport Pub és a Rockműhely megrendezi a "Tribute Show Hungary" elnevezésű tehetségkutató showját!

Ha be szeretnétek bizonyítani, hogy Ti vagytok a legjobb Guns n’ Roses, AC/DC, Iron Maiden, Metallica vagy Judas Priest tribute - de estig sorolhatnám azokat a csapatokat, amelyek mindenképp tiszteletet érdemelnek - szóval, ha Ti vagytok a legjobb tribute zenekar Magyarországon, jelentkezzetek! Ha csak egy jót akartok bulizni, akkor is!

A rendezvényt rögzíti a Rock TV, szóval tessék jó képet vágni hozzá!

A  zsűri:

Csákvári László - Room Service (Bryan Adams tribute), Kalapács és az Akusztika
Bártfay László - Judas Beast, Tirana Rockers
Ratkai "Retek" Miklós - AC/BC, Moorders (Gary Moore Tribute), Tirana Rockers
Kánya Ferenc - Rockműhely, Vaskarc.hu, HammerWorld

A nyeremények:

Fellépési lehetőség a maglódi Sport Pubban
Fellépési lehetőség az Iron Maidnem zenekar előtt
Interjú a Rádió 17 hullámhosszán
Interjú a Rock TV, Tisztelet a Rocknak című műsorában
"Magyarország legjobb tribute zenekara" cím, melyet a győztes 1 évig viselhet

Különböző tárgynyeremények, támogatóink felajánlásával.

Nevezési díj nincs!

A jelentkezéseket ide várjuk: tributeshowhungary@gmail.com
A jelentkezéshez csatoljátok: weboldal címe, (lehetőség szerint) youtube link, egy fotó és egy választott dal.

www.facebook.com/tributeshow

A Depeche Mode, a Guns 'N Roses és a Europe után egy Metallica akadt a horgomra:) Fábri László, aki az Alcoholica zenekar részéről a kérdésekre válaszolt, azt javasolta, hogy menjek el egy jó kis tribute koncertre, hogy megtapasztaljam,  mi a különbség a tribute,  a feldolgozás,  és a bulizenekarok között. Erre is sort kerítek nemsokára, de addig is nézzük a kérdésekre adott válaszokat. Mert azért lássuk be, ez nem egy olyan "igazi" interjú, ahhoz lehet, hogy előbb tényleg élőben kellene látnom a srácokat! Vigyázat! Hamarosan levonom a konzekvenciákat :)

Mikor alakult a zenekar?

2003-ban alakultunk.

A zenekar megalapításánál mennyire játszott szerepet a névadó zenekar aktuális népszerűsége illetve a saját rajongásotok a zenekar iránt?

Én nem vagyok alapító tag, de valószínűleg szerepet játszott. Azért gondolom, mert én például szeretem Michael Schenkert és az UFO zenekart is, de nem hiszem, hogy érdekelne valakit egy ilyen tribute zenekar. Így fellépni sem nagyon tudnánk vele, akkor meg mi értelme lenne megalapítani?

Van-e másik zenekarotok / zenekaraitok, amelyben saját nótákkal nyomultok?

Az Alcoholica tagjai közül van, akinek van saját zenét játszó zenekara. Pl. a Stress zenekar.

Havonta hány fellépésetek van? Mekkora az érdeklődés a zenekarra?

Ez attól függ. Átlagban havonta 1-2 bulink van, amire 50-100 rocker szokott eljönni.

Van tudomásotok más Metallica tribute-ról Magyarországon?

Szinte az összes magyarországi Metallica tribute zenekart személyesen is ismerjük. De nagyjából képben vagyunk a külföldi Metallica tribute zenekarokkal kapcsolatban is. Ezen kívül a jelentősebb magyar tribute zenekarokat is ismerjük – általában személyesen.

Ebből a formációból tudtok anyagilag profitálni?

Általában igen, de nem ebből élünk.

Mit gondoltok? Miért alakul mostanában ennyi tribute zenekar?

Én inkább úgy fogalmaznék, hogy sok zenekar alakul mostanában, akik tribute zenekarnak nevezik magukat, de semmi közük hozzá. Szerintem kevés színvonalas tribute zenekar van Magyarországon, mert nehéz jól csinálni. A sok gagyi miatt általában le is nézik a tribute zenekarokat. Pedig inkább csak jót kéne bulizni a színvonalas tribute bandákra párszáz forintos jegyért, mint éveket várni az eredeti bandára, aztán meg sírni, hogy drága rá a 10-20 ezer forint…

Én nem alapítottam még tribute zenekart, de szerintem az benne a vonzó, hogy az ember szívesen bújik a nagy példaképének a bőrébe. Amikor az Alcoholicából évekkel ezelőtt megkerestek, én azért csatlakoztam, mert a saját zenét játszó bandám nem volt túl aktív az énekes betegsége miatt, viszont imádom a Metallicát. És azért játszom Metallica tribute zenekarban, hogy átmentsem a jelenbe azt a darabka múltat, amit annyira szerettem.

Hol léptek fel legközelebb?

2011. július 23., Dunakiliti Motoros találkozó. De az idei nyár elég jónak tűnik, mert sok fesztiválon fogunk játszani. Budapesten általában a Vadvirágban szoktunk zúzni. Gyere el valamelyik bulinkra, ha bírsz, ha mersz, ha tudsz!

www.alcoholica.hu
info@alcoholica.hu

Andrea

1961-ben még nem éltem. Sőt! Még csak kósza gondolat sem voltam. Bár az évtized végére azért sikerült magam rászabadítani a világra, de mire olyan korba kerültem volna, hogy felfedezhessem, az Ifiparkot bezárták. Élt 20 évet. De milyen 20 évet! Nebuló, Bergendy, Radics Béla, Gemini, Hungária, Kex, Illés, Omega, Mini, és még sorolhatnám.

Nektek mondanak még valamit ezek a nevek? Nektek, akik ma zenét hallgattok? Talán szüleitek, nagyszüleitek elbeszéléseiből ismerősek lehetnek ezek a zenekarok. Valószínűleg nem arról meséltek, hogy az akkori pártállam, mint jó "szülő" hogyan próbálta az embereket a marxista-leninista-kommunista-szocialista és ki tudja még milyen eszmék szerint "nevelni", hanem arról, hogy volt egy hely, ahova családok, fiatalok és idősebbek mehettek szórakozni. SZÓRAKOZNI. Mennyivel másabb ma ennek a szónak a jelentése…

Sajnálom, hogy a 60-as évek kimaradtak az életemből. Örök renitensként igazán ki tudtam volna magam élni. Bár ezt teszem ma is, nem hiszem, hogy össze lehet hasonlítani azt az érzést, mikor rendszeresen áthágom a sebességhatárokat azzal, mikor megtagadok olyan viselkedési normákat, amiket egy diktatórikus alapokon nyugvó rendszer akar rám erőltetni.

Az Ifiparkról született könyv, musical és tucatnyi írás. Az egyik közösségi portálon több mint 5000 tagot számláló csoportra bukkanhatunk. Nagy kultusza van még most is, több mint 20 évvel a bezárása után. Elolvashatok mindent róla, de soha sem fogom tudni az ÉRZÉST a magamévá tenni.

2011. augusztus 23-án a PeCsa caféba hívnak minket. A rendezvény címe: Volt egyszer egy Ifipark. Emlékezésre hívnak mindenkit, aki még emlékszik, és mindenkit, aki többet akar tudni arról, milyen is volt a Budai Ifjúsági Park.

www.pecsacafe.hu

Andrea 

2010.04.16. Eger Egal

...És már itt is a következő. Eger. Kivételesen nagyon korai indulás. Tokos Zolinak, a SID járgány sofőrjének dolga van még az Arénában. Megyek vele, még nem voltam ott.

Óhhh! Szemem behunyom és látom a SID zenekart a színpadon. Látom a sok rajongót, szívemet elönti a meleg. Jani szerint az a 10 év hamar el fog repülni :) Van még egyáltalán 10 évünk…? Back to the present. Végre indulás. Főhős gyors begyűjtése, majd irány Eger.

Nincs közel. A vidék sosincs közel. Én mégis élvezem az utazást. Fejemben gondolatok keringenek több napos vidéki turnékról és külhoni látogatásokról. Szalámis szendvics maradék és üres flakonok a kocsiban, mosakodás és fogmosás a benzinkúton, rajongó tömegek a célállomáson. Hány éves vagy királylány? :)

Eger. Szép város. Sok-sok fiatallal. Ezeknek senki sem mondta még meg, hogy a ferdén hordott baseballsapka a hatalmas pulóverrel és az alsónadrágkilógós, bő szárú armer már nem trendi???!!! Pár emós is besiklik az udvarra. Szent ég! Ezeknek SID-et?

Egal klub. Magyarország egyik első vonalas vidéki klubja. Máló vakolat, "Zsuzsi szeretlek. Tomi" felírat a falakon, pártgyűlés a kisteremben. Bár számomra a kockacukor elfogyása jelentette a véget, de ez már csak éjfél után következett be. Végülis ki az a marha, aki egy klubban éjszaka kávét akar? Én kérek elnézést. A dühöngő anno borospince volt. Vajon gondolták-e a pincére épült templom papjai anno, hogy egykoron a finom nedük tárhelyeként szolgáló pince mostanra a rock fellegvárává válik? Már a gondolat is nonszensz. Miután megjártam gondolatban múltat és jövőt, foglalkozzunk a jelennel is!

Vendégzenekar: Harap. Hogy ebben mi a különleges? Az, hogy a  zenekar új gitárossal debütál. A Harap gitárosával. Egy új fejezet a zenekar életében. Kicsit izgulok is emiatt, de miután Zsolti megérkezik, arcára tetovált vigyorral, tudom, hogy nem lesz baj. A megszállottság ragadós :)

22.00. A Harap zenekar kezd. Meglepésemre körülbelül 20 ember be is özönlik a placcra. Ha ennyien jönnek a vendégre, hányan jöhetnek a főzenekarra? Zsolti ledarálja a Harapot, tőle megszokott profizmussal, és már rohan is a SID-es fellépő ruhájáért.

Színpadon a SID! A szokásos show. Dalok sorrendben, közönség színpadra történő felhívása, majd megénekeltetése. Bár a Dark Notes-s kislány énekeltetése kicsit hosszabbra sikeredik, mint szokott, ezért néhány fiatal, véleménynyilvánítás közepette el is hagyja a termet, de később azért visszajön. Jól van! Ezek tényleg kíváncsiak a SID-re! A végén még csápolnak is, sőt a Szabad vagyok című dalt még éneklik is! A csúcsidőben kb. 50 ember. Törzsrajongókkal persze. Növekvő tendencia. Az elvárt eredmény. Grafikonon kellene ábrázolni, annyira szép!

Fél 1 van. Búcsúzás. Vegyülés a rajongókkal. Újakkal és a régiekkel. Egri borkóstolás kihagyása, fájó szívvel. Budapest: 135km. Visszajövünk!

Andrea

A zenekarral pár éve már készítettem egy interjút.  Akkor  más apropóból, de szerencsére semmi sem változott. A srácok ugyanolyan lelkesedéssel tolják a Rock 'n' Rollt én pedig lassan, de biztosan megfejtem a tribute-rejtélyt!

Mikor alakult a zenekar?

2007-ben, de ebben a felállásban 2009 óta játszunk, amikor is Vincze Zoli vette át a basszusgitáros szerepét.

A zenekar megalapításánál mennyire játszott szerepet a névadó zenekar aktuális  népszerűsége, illetve a saját rajongásotok a zenekar iránt?

A rajongás természetesen igen, hiszen mindannyian nagyon szeretjük a Europe zenekart, ez volt a motiváció is, de amikor alakítottuk, nem mondhatnánk, hogy tündökölt:)

Van-e másik zenekarotok / zenekaraitok, amelyben saját nótákkal nyomultok?

Többnyire mindannyian játszunk olyan zenekarokban is, ahol saját dalokat játszunk! Jelesül: Nahi - Crossholder, amolyan hetedik tag (baljós szám). A külföldi koncerteken és nagyobb magyar bulikon lépek fel velük. Zoli - AC/DC/GP, Tomi - AVATAR, Johnny - Machine Mouse, Pura Vida, Lajcsy - hamarosan… :)

Havonta hány fellépésetek van? Mekkora az érdeklődés a zenekarra?

Nem visszük túlzásba az utóbbi időben, inkább a minőség dominál, mint a mennyiség, persze ha lenne több buli, az sem lenne probléma. :P Az előző évben sokkal több volt. Akadt olyan hónap, amikor 3-4, de persze volt ritkább is… sajnos.

Van tudomásotok más Europe-tribute-ról Magyarországon?

Már nincs! Volt egy Stormwind nevű formáció, amelyiknek a tagjai nagy része már ebben a csapatban játszik. Sőt Európában is csak egy olasz banda van rajtunk kívül.

Ebből a formációból tudtok anyagilag profitálni?

Általánosságban szerintem ma Magyarországon nehéz megélni a zenélésből, csak egy-két csapat kiváltsága ez, viszont kiegészítő pénznek nem rossz, de inkább azt mondanánk, hogy minimálisan. Ebből kiderül az is, hogy nem a pénz miatt csináljuk:)

Mit gondoltok? Miért alakul mostanában ennyi tribute zenekar?

Úgy tűnik, hogy ezt egyszerűbb érteni és szórakozni rá. Mintha az emberek nagy többsége nem lenne kíváncsi a saját dalokra, pedig óriási szükség lenne rá! Sajnos kell legalább 4-5 év (persze, csak ha nem vagy valamelyik csatorna kegyeltje), hogy a saját dalaid ismertek legyenek. A komoly költségéről nem is beszélve. Amúgy pedig a tribute bandákat mindenki szívesen hallgatja, mert ritkán jönnek kicsiny hazánkba az "anyazenekarok", és akkor sem minden rajongójuk tud eljutni a koncertjeikre. Mindenki igyekszik kihozni magából zeneileg a maximumot, mert akármennyire is könnyűnek tűnik a dolog, azért a nagy nevek szólóit és zenéjét ugyanúgy visszaadni, nem kis feladat. Emiatt sem vállalkoznak rá feltétlenül "tapasztalatlanabb" zenészek.

Hol léptek fel legközelebb?

Augusztus 26-án este tartunk egy vidám nyárbúcsúztatót a Rocktogonban. Bár az, hogy a szünidőnek vége, nem annyira jó, de a jó zene mindig enyhíti a fájdalmat!

www.europetribute.hu
europetributeband@gmail.com

Köszönöm az interjút!

Andrea

Tribute zenekarok figyelem!!!

A maglódi Sport Pub és a Rockműhely megrendezi Magyarország első Tribute Showját!
 
Ha azt gondoljátok, hogy Ti vagytok a legjobb tribute zenekar kis hazánkban, gyertek el és bizonyítsátok be! Metallica? Iron Maiden? Billy Idol? Santana vagy akár Queen? Lényegében mindegy. Válasszátok ki kedvencetek legnagyobb slágerét és adjátok elő azt a legjobb tudásotok szerint!

Hogy a dolog még izgalmasabb legyen, felállítunk nektek egy zsűrit, aki véleményt is fog mondani a produkcióról. Bírjátok a kritikát? Akkor ezt Nektek találtuk ki! Lesznek persze nyeremények és a zsűri személyét sem fedi majd titok sokáig.

A rendezvény tervezett időpontja: 2011. október. Nevezési díj nincs! A rendezvényre a belépés ingyenes lesz!

Ha részt kívántok venni a Show-n, nincs más dolgotok, mint írni egy bemutatkozó levelet magatokról, mellékelni egy fotót, és megírni azt a nótát, amivel versenybe szeretnétek majd szállni.

A jelentkezéseket ide várjuk: tributeshowhungary@gmail.com. Eddig: 2011.09.01.

További részletek hamarosan!!!

Két  srác megálmodott egy tehetségkutatót.  A  Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kengyelen, távol mindentől, tőlem legalábbis nagyon. Voltak persze apróbb hibák, de sikerült megvalósítani az álmot. Született egy győztes is, a szolnoki Over My Dawn. És ahogy a mondani szokás, a végén csak egy dolog számít. Jelen esetben az, hogy ennek a fiatal és tehetséges zenekarnak talán sikerül végre átlépni Jász-Nagykun-Szolnok megye határát. A velük készült interjút olvashatjátok most. Kérdéseimre Firka válaszolt.

Bevallom őszintén, mikor információkat próbáltam szerezni rólatok, nem sok mindent találtam.  A szolnokzene.hu-n persze van rólatok anyag, meg a YouTube-on, de semmi más nyüzsi. Ez azért van, mert fiatal a formáció, vagy mert eddig nem voltak rátok kíváncsiak?

Igazán egyik sem. Lassan egy egész éve létezünk, és emellett azt kell, hogy mondjam, az itteni kis zenész szférától elég nagy érdeklődést kapunk. A koncertjeinket is szép számmal látogatták eddig, bár igaz, eddig összesen 5 koncerten vagyunk túl. A "szolnokzenés" arcokkal jóban vagyunk, az egyéb közösségi oldalak mellett ők azok, akikre még fixen támaszkodhatunk, ha szeretnénk hangot adni a velünk kapcsolatos történéseknek.

A YouTube alap, ez a legközvetlenebb formája szerintem a zenéd bemutatására szélesebb körben is. Igyekszünk minél jobban promótálni magunkat, de idén (mikor kicsit beindulni látszik az élet körülöttünk) eddig sok időnket lefoglalta az érettségire való készülés, és az ezzel járó kispolgári teendők :)

Kezdjük a zenekari tagokkal. Két dolog lepett meg, bár ez túlzás, de említésre méltó: két énekes van a csapatban, és nektek is van egy gitározó lánykátok. Na, akkor ezekről tessék szépen mesélni...

Hölgyeké az elsőbbség, először erre térek ki. Evit régóta ismerem, és mikor felvetődött az Over My Dawn megalapításának ötlete, egyértelmű volt, hogy ő lesz a gitáros. Jól tolja, hozza az elvárt masszivitási szintet. Kell ennél több? :) A két énekeses felállás is hasonló módon adódott, mivel egy szilárd elképzeléssel hívtam életre a csapatot: én egy két vokálos bandát akarok. És így lett. Semmi külön indokom nem volt rá, csak tudtam, hogy ha ketten osztjuk majd a színpadról, az nagyobbat szól, mintha egyedül csinálnám :) Lecsó egyébként, mint tök ismeretlen arc került be a csapatba, ez az első zenekara, és senkit nem ismert a tagokból addig.

Ha jól bogoztam ki az infókat, eddig két kislemezen vagytok túl. Nagylemez?

Valóban, rögzítettünk két kislemezt itt, Szolnokon, Süle Dávid mesternél, viszont idén gondoltunk egyet, és kipróbáltuk magunkat a Denevér Hangstúdióban is. Itt egy dalt rögzítettünk csupán (amely az "Omerta" címet viseli), de az mindent elárul majd :D Ebben Veres Gábort, a Watch My Dying zenekar frontemberét is hallhatjátok majd énekelni.

Jelenleg még ezen a felvételen dolgozunk, az utómunkák vannak hátra. Nagylemezt jövő nyárra tervezünk, 12 dallal. Nem lesz egy könnyű menet, hiszen saját kereset nélküli diákok vagyunk egyelőre és az ilyen móka drága mulatság. De igen, jövőre lesz nagylemez is. :)

Mi volt az oka, hogy jelentkeztetek a Bandák Csatájára? Közel volt, az biztos... Gondoltátok volna, hogy nyertek?

Igazából egy véletlen során kerültünk a versenyző zenekarok közé. Mikor először találkoztam a neten azzal, hogy megint van ez a banzáj, gondoltam bepróbálhatnánk, ugyanis 2-3 éve volt már egy ilyen, és az akkori zenekarommal nagyon élveztük a kengyeli bulit. A jelentkezési lap kitöltésénél volt egy funkció, hogy miért is jelentkezünk rá. Ráikszeltem, hogy "tehetségkutatón való részvétel", mondván, hogy ilyet még úgysem csináltunk OMD vel.

Nem is gondoltam, hogy ez ezt jelenti, azt hittem ez csak egy vélemény megosztása, mert mindenki versenyezni fog majd. Nem így lett, de még szerencse, hogy oda tettem a jelölést, és nem a sima fellépési lehetőséghez. Meg egyébként is, a kengyeli szervezőség csupa jó arc.

A nyeremény egy fellépési lehetőség a budapesti Crazy Mamában. Erről lehet már tudni konkrétumokat?

Természetesen, a Bandák Csatája után néhány nappal meg is kaptuk az infókat, hogy mik a lehetőségek: A Battalion és a Crossholder zenekarok társaságában metálkodhatunk a CM-ban, november 12-én. Köszönet érte az illetékeseknek!

Mennyire tudtatok eddig kimozdulni Szolnok vonzáskörzetéből? Tudom, hogy nem egyszerű...

Ez idáig kétszer történt ilyen, ebből egy ez a kengyeli dolog volt, előtte néhány héttel Martfűre volt szerencsénk ellátogatni egy művházas koncert keretein belül. Meglepett kicsit, hogy mennyi embert megmozgattunk (értsd: 60-70 fő :D) a városban teljesen ismeretlenként. Ez a nézőlétszám egyébként saját szakállra szervezett klub bulikon szerintem jónak számít, eddigi tapasztalatok alapján ilyen, viszonylag új és alig-hírű zenekarnak. Megtisztelő. Szolnokon persze már csak a kollégák és ismerősök jóvoltából sem üres helyeknek adunk koncertet, de mindig meglep a sok ismeretlen arc is, akik kíváncsiak ránk. Az első lépcsők, ugyebár.

Nyáron és ősszel merre fogtok előfordulni?

A nyár hátralévő részében egy lekötött bulink van összesen, ez pedig a görbeházi Agrock Fesztivál nagyszínpadán fog bekövetkezni, július 30-án. Nem fix dolgokat nem érdemes puffogtatni, akinek sikerült felkeltenünk az érdeklődését, vagy már ismer minket, az megtalálja az éppen szerveződő bulik dátumait/helyszíneit a zenekar "hivatalos" facebook felhasználóján keresztül (Overmydawn Heterocore). Igyekszünk persze koncertezni, ahol csak lehet és érdemes (a technikai feltételek sokszor alá tudják ásni a bulikat, és ezekből érdemes tanulni), viszont ez is tapasztalat; érdemes helyi szinten elkezdeni az építkezést, és faluról falura birtokba venni a nagyvilágot... de első körben legalábbis a megyét :)

Köszönöm az interjút!

Andrea