Múltkor Garael kritizálta a Top 15 nyertes lemezemet, a Vengeance "Crystal Eye" címűt, mondván, közepes, de a címadó nóta benne van az örökös Top 15-ben. Erről eszembe jutott egy régi kedvencem és elővettem a Sinergy "Suicide By My Side" lemezét, melynek nyitó nótája nálam…
Még egy elmaradást letudok gyorsan: elképzelhető, hogy a finn death-undergroud kváziszupergrupp idei lemeze még az év végi listámra is beküzdi majd magát, ennek tükrében mégiscsak fura lenne, ha szót sem ejtünk róla. A volt Amorphis és jelenlegi Moonsorrow, Kreator tagokat sorai…
Elszállt a számítógépem. Winchesterrel, digitális fotókkal, személyes adatokkal, CD/DVD adatbázissal és a biztonságérzetemmel együtt, hogy ez velem úgysem történhet meg. Hetekbe tellett, mire újra magamhoz tértem, és térítettem a gépemet olyan szinten, hogy ismét öröm…
Azt mondják a progresszív műfajok már rég elvesztették előremutató, kísérletező jellegüket. Kialakult az eszközkészletük, a sablonjaik, amik variálgatásával progos lemezt lehet készíteni valódi progresszió nélkül. Lehet benne valami, ha az ember elhallgatja a tömérdek…
Nincs időm rendes lemezkritikát rittyenteni, ezért csak így kutyafuttában ajánlom az amerikai banda „When Darkness Calls" c. idei albumát. Az ultra low budget videók ugyan jelzik, hogy nem túl jó a széljárás az effajta US powernek manapság, de biztos vannak rajtam kívül néhányan,…
Megígértem, hogy ha megírja, megírom. CsiGabiGa megírta, úgyhogy most én jövök. Nem mintha nehezemre esne, mert ezt a lemezt tényleg nagyon szeretem, és tényleg rongyosra hallgattam annak idején. A magyar progresszív rock ege nem olyan zsúfolt, hogy egy ilyen faja album ne ragyogna…
Van az úgy, hogy egy dal úgy kerül be az ügyeletes kedvencek közé, hogy önmagában véve nem a műfaj legfényesebb gyöngyszeme, de talán még csak nem is az együttes legjobban sikerült szerzeménye. A finn thrash hordából lett progresszív metál együttes, a Malpractice nem írt…
Régi megfigyelés, de örökérvényű igazság, vannak zenék, amelyeknek leülepedéséhez idő illetve megfelelő hangulat kell, de az sem árt, ha zavartalan nyugalomban, fülessel hallgatja meg az ember, belekerülve abba a lelki-szellemi "zónába", ahová "a test kívánsága,…
Ez a Ken nem az a Ken. Nem Barbie Kenje, aki azért építette a Dojot, hogy elhálják benne szerelmüket valamiféle keleti rituálé hagyományai szerint. Ez a Ken Ken Kenje. A rockzene nagy mesemondójának, Ken Hensley-nek a gitárosa, Ken Ingwersen, és a Dojo arra szolgál, hogy megvívja…
Mit tehet az ember ilyen (Remember My Name) hanggal? Vagy jelentkezik müezzin-tanulónak valamelyik európai muszlim zeneképzőbe, vagy megkeresi a tehetséges, de pénzhiányban szenvedő metal-opera írókat, hogy egy személyben énekelje fel a tolsztoji szereplőgárdával rendelkező…